Ukrajna számára az egység lett az egyik legfontosabb érték

Az elemzés emlékeztet arra, hogy Magyarország számára Ukrajna több szempontból is fontos partner: egyrészt földrajzi kiterjedtsége miatt az európai kontinens második legnagyobb állama, másrészt keleti szomszédunkkal élénk külkereskedelmet folytattunk az elmúlt évtizedekben. Harmadrészt az itt élő magyar kisebbség helyzete régóta kiemelt terület a magyar nemzetpolitikában. A javuló gazdasági kapcsolatok ellenére a politikai kapcsolatok rossz irányba fordultak az erőszakos ukranizációs törekvések miatt, és azóta hullámzó pályán vannak. 

A történethez hozzátartozik, hogy Oroszország 2014-ben megtámadta Ukrajna keleti területeit és a Krím-félszigetet. Az azóta eltelt közel kilenc év során a harcok ismét kiújultak, a háború a mindennapok valóságává vált. Magyarország szomszédos országként kiemelten kezeli az itt történő eseményeket, emellett pedig hosszú történeti előzménye van a két ország együttműködéseinek is. Több ez a hagyományos jószomszédi viszonynál, kiterjed gazdasági, diplomáciai együttműködésekre is, valamint a Kárpátalján élő több, mint 100 ezer magyar helyzetének javítására.

Ukrajna immár több, mint harminc éve független országként képviselteti magát a kelet-európai államok között. Állam- és gazdaságszervezési módszerei az elmúlt három évtized során megmutatták, hogy képes megoldani a belső problémákat, valamint stabilizálni az ország helyzetét, ha a megfelelő és fegyelmezett vezetés lehetősége adott. Kialakított egy olyan partnerségi viszonyt a nyugat-európai államokkal, amely segítségével a jelenlegi válságos helyzetet is képes lehet áthidalni, valamint amelyből újra tudja építeni az országot.

Budapest és Kijev kapcsolata, ahogyan Ukrajna belpolitikája is, változatos képet mutat, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre. A kezdeti szoros együttműködést és egyetértést 2010 után a feszült diplomáciai viszony jellemezte, ami nagyrészt a megváltozott ukrán belpolitikának is köszönhető. Az erőteljes ukrán nemzeti egységre vonatkozó törekvések, a kisebbségeket érintő számos retorzió, valamint az ezekre adott magyar válasz eltávolította egymástól a két fél korábbi együttműködésre irányuló törekvéseit. Ennek hatására megváltozott a magyar támogatások megítélése, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbség Ukrajnában betöltött szerepe is.

A két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szintén jelentős változásokon estek át az elmúlt években, a külkereskedelem folyamatos élénkítése mellett a kétoldalú együttműködések nagyban elősegítették a további kooperációt.

Mindazonáltal, amennyiben a diplomáciai kérdések nem kerülnek rendezésre, várhatóan hatással lehetnek ezek az aggályok a további gazdasági célzatú programokra is. Ukrajna számára az elmúlt években az egység lett az egyik legfontosabb érték, ehhez azonban ugyanúgy szüksége van az országa területén élő összes nemzetiségre, mint a nyugati országok összefogására a békéhez és az újrakezdéshez - hívta fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.