Külföld

Mariana Harder-Kühnel: Németország negatív spirálba került – INTERJÚ

Németország nem az álmok földje, különösen ha az embernek családja van, vagy gyermeket szeretne vállalni – derült ki az AfD szakpolitikusa, Mariana Harder-Kühnel Magyar Hírlapnak adott interjújából. A koronaválság és az ukrán háború félrekezelésére ráadásul tovább rontott a helyzeten. Az elmúlt években sorra dőltek meg a negatív rekordok például a szegénységi kockázat és a családon belüli erőszakos esetek számát illetően.

Mariana Harder-Kühnel: Németország negatív spirálba került – INTERJÚ
Mariana Harder-Kühnel, az AfD családpolitikusa
Fotó: AfD/Mariana Harder-Kühnel

A korábbi, koronaellenes intézkedések mértéke és milyensége miatt, valamint azért, ahogy a szövetségi kormány az ukrajnai háborút kezeli, a német családok gazdasági és egészségügyi helyzete jelentős mértékben romlott – véli Mariana Harder-Kühnel. Az AfD családpolitikusa szerint az ország mélypontra jutott.

Szavait számos független elemző mérése és a hivatalos adatok is alátámasztják. A Szövetségi Oktatási Központ (bpb) honlapján például az olvasható, hogy Németország tavalyelőtt történelmi csúcsot ért el az alacsony jövedelműek számának tekintetében: a szegénységi ráta 2021-ben 16,6 százalék volt.

– Egyelőre nem tudjuk, hogy a járvány megfékezésében mekkora szerepet játszottak valójában a zárlatok, a kijárási tilalom, az iskolabezárások, az viszont jól látható, hogy masszívan befolyásolták a gyermekek életét és fejlődését, de nem pozitív értelemben – mondta a Magyar Hírlapnak a Bundestag képviselője.

Mariana Harder-Kühnel többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években egyre több és több családon belüli erőszak történt, és ezeknek jellemzően a gyermekek estek áldozatul.

A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a járvány első évében csakugyan rekordot döntött a gyermekbántalmazások száma. A gyámhivataloknak több mint hatvanezer esetben kellett veszélyeztetés, azaz elhanyagolás, pszichológiai, fizikai vagy szexuális erőszak miatt intézkedniük. S bár a következő évben némiképp javult a helyzet, a nem veszélyeztetett, de segítségre szoruló gyermekek aránya tovább nőtt.

– A következmények egyelőre nehezen felmérhetőek. Szakértők többször is megerősítették, hogy a korlátozások idején a gyerekeknek több volt az öngyilkossági gondolatuk. Az iskolai korlátozások pedig sokukat versenyhátrányba hoztak. Fogalmunk sincs, hogyan hat ez majd a jövőjükre – tette hozzá a háromgyermekes, korábban ügyvédként dolgozó politikus.

– A Népességkutató Intézet – folytatta Harder-Kühnel – és a Stockholmi Egyetem 2022-es tanulmánya azt mutatja, hogy a születési arány is drasztikusan csökkent Németországban az állami koronakorlátozások idején. Míg 2015 és 2021 között még 1,5-1,6 gyermek jutott egy nőre, 2022 első felében már csak 1,3-1,4. Az elemzők ezt azzal indokolták, hogy sok nő elhalasztotta gyermekvállalást, amikor 2021 tavaszán elkezdődtek a koronavírus elleni oltási kampányok.

– A nagy kérdés most az, hogy ez csak átmeneti jelenség volt-e, és a két éve még vágyott gyermekek megszülettek-e azóta, illetve megszületnek-e valaha – jegyezte meg az AfD-s képviselő.

Végül kitért arra, hogy pénzügyi szempontból a koronaválság az ukrán háborúhoz hasonlóan üzleti és magáncsődhullámot indított el Németországban, vagyis mindkettő a munkahelyek elvesztéséhez és végső soron a munkanélküliség általános növekedéséhez vezetett. A két válságból fakadó drágulás – különösen a villamos energia, a gáz, a benzin és az élelmiszerek esetében – azokat a családokat, amelyek amúgy sem voltak könnyű helyzetben, most még inkább a mélyszegénység felé taszítja.

Kapcsolódó írásaink