A gettócsomag: Dánia radikális válasza a migrációra

Sok más északi országhoz hasonlóan Dánia is éveken keresztül bevándorláspárti politikát folytatott. Ennek mára már szemmel látható eredménye van a települések városszerkezetét tekintve, hiszen számos városban alakultak ki gettók és no-go zónák. 

Az ilyen városrészek általában integrációs problémákkal küzdenek, magas a munkanélküliség, és nem ritkán a banda bűnözés melegágyai is. Nem csoda tehát, hogy az északi ország közéletében mára már meghatározó kérdéssé vált a migráció hatásainak a kezelése. A helyzeten láthatólag a kormány is szeretne úrrá lenni, hiszen nemrég a szervezetten elkövetett bűncselekmények büntetési tételeit duplájára emelték, valamint Koszovóban „béreltek” börtönhelyeket az elítélt bevándorlóhátterű elkövetőknek. 

Még 2018-ban, páratlan egység keretében a jobboldali kormány, közösen a szociáldemokratákkal és a szocialista néppárttal, elfogadta az úgynevezett gettócsomagot. A törvénycsomag az eddigi legradikálisabb, hiszen a no-go zónák problémáját úgy kívánja orvosolni, hogy politikailag korrekt szóhasználattal élve „a sérülékeny városrészekben” csökkentik az állami bérlakások számát. Ez történhet piaci alapú értékesítés, átalakítás, de bontás útján is. 

Ahhoz hogy egy városrészre ráüssék a bélyeget, egy sor kritériumnak kell megfelelnie, ehhez pedig a városrészt vizsgálják munkanélküliségi, etnikai, végzettségbeli és jövedelmi szempontok alapján is. Ami a lakások csökkentésének a számát illeti, a törvénycsomag deklarált célja között szerepel, hogy 2030-ra ne legyenek szegregált városrészek. Ennek része egyébként az is, hogy a bérlakások arányának a csökkentésével – az épületek további sorsától függetlenül – a bevándorlóhátterű lakóknak minden esetben ki kell költözniük. 

A gettócsomag éles kritikákat váltott ki, ezért maga a dán kormány kezdeményezte annak vizsgálatát az Európai Bíróságnál, ám egyelőre még nem érkezett válasz a testülettől. A hasonló helyzetben lévő országokban azonban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a dán kezdeményezés. Svédországban a választások alatt több jobboldali párt is javaslatot tett a dán minta átvételére, amire van is hajlandóság, hiszen most Ulf Kristersson kormánya a radikális Svéd Demokratákkal közösen eltökéltek a probléma megoldása iránt.