Külföld

Elegük van a szankciókból a macedónoknak

A lakosság jelentős része azt is ellenzi, hogy Szkopje katonai segítséget nyújt Kijevnek.

Észak-Macedóniában a lakosság többsége nem támogatja az Oroszország ellen irányuló európai szankciókat. Jelentős részük azt is ellenzi, hogy Szkopje katonai segítséget nyújt Kijevnek. De nem csak a macedónok utasítják el a szankciókat a Balkánon – írta a VN4A.

Nem akarnak szankciókat és azt sem, hogy az ország fegyvereket küldjön az ukránoknak, ez derült ki a szkopjei Politikakutató Intézet közvélemény-kutatásából. Az adatokból az látható, hogy az ország lakosai elutasítják a büntetőintézkedéseket, amelyeket Brüsszel vezetett be Moszkvával szemben – írja a Demostat.

A szakértők ugyanakkor aggódnak amiatt, hogy az emberek ennyire elutasítják a nyugati véleményt. A kutatókat így az a tény is érzékenyen érinthette, hogy az embereknek elegük van a szankciókból és azok hatásaiból.

A most készült felmérés szerint ugyanis a lakosság többsége, azaz 52,5 százaléka elutasítja az oroszok ellen bevezetett nyugati szankciókat. Ezzel szemben mindössze 32,2 százalék áll ki a brüsszeli szankciók mellett.

Érdekesség, hogy szöges ellentét van a macedónok és az albánok között ebben a kérdésben. Észak-Macedóniában ez a két nemzetiség a legszámottevőbb. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a macedónok a lakosság mintegy 58 százalékát, míg az albánok csaknem a népesség egynegyedét teszik ki. A kutatás alapján a macedón válaszadók 58,5 százaléka utasítja el a szankciókat. Ezzel szemben az albán lakosság körében szinte ugyanennyien, számszerűen 58,6 százalék áll ki a büntetőintézkedés mellett.

„Röviden, a macedónok feltételes támogatásukról biztosítják Oroszországot, míg az albánok Ukrajnát”

– így értékelte az eredményeket Dejan Srbinovski a kutatásról szóló publikációban.

A szkopjei kormány egyébként csatlakozott a brüsszeli szankciókhoz Moszkva ellen, sőt az észak-macedón kormány már harci felszerelést is küldött Kijevnek, például T–72-es tankokat.

Objektum doboz

Észak-Macedónia a NATO tagja, az Európai Unió tagjelölt országa. A csatlakozási folyamat azonban a görögök, majd a bolgárok akadékoskodása és feltételei miatt csak döcögősen halad. Szkopje egyébként még 2004 márciusában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2005 decemberében kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Az EU több mint másfél évtizeddel később, 2022 júliusában tartotta meg az első kormányközi konferenciát Észak-Macedóniával.

A szkopjei Politikakutató Intézet közvélemény-kutatása.
A szkopjei Politikakutató Intézet közvélemény-kutatása
Fotó: V4NA

A macedón kormánnyal ellentétben, Belgrád egészen mostanáig ellenállt a nemzetközi nyomásnak, és nem állt be a sorba, nem vezetett be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen – noha Szerbia ugyanúgy az EU tagjelölt országa. Ezt a döntést a lakosság jelentős része támogatja.

A CRTA november végén közzétett felmérése szerint tíz emberből hat szerint Belgrádnak inkább meg kell tartania a jó viszonyát Moszkvával, még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy az ország nem tud az Európai Unióhoz csatlakozni. A megkérdezetteknek ezzel szemben csak 19 százaléka válaszolt úgy, hogy Szerbiának össze kell hangolja a külpolitikáját Brüsszellel, és büntetőintézkedéseket kell bevezetnie Moszkvával szemben.

Kapcsolódó írásaink