Nyugalmazott amerikai ezredes: Nem vagyunk felkészülve egy teljes körű háborúra Oroszországgal

Amíg Washington nem döntött úgy, hogy az Ukrajnába történő orosz behatolást egzisztenciális fenyegetésként élje meg, az amerikai katonai erő alkalmazását többnyire csak olyan konfliktusokra korlátozta, amelyeket az amerikaiak „megengedhettek maguknak”, vagyis ahol az ellenfelek „gyengék” voltak – írja véleménycikkében Douglas Macgregor nyugalmazott ezredes, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök vezette adminisztráció védelmi miniszterének tanácsadója is volt - olvasható a hirado.hu-n.

Szerinte viszont ezúttal az Oroszországgal vívott proxyháború egészen más. Macgregor úgy látja, a várakozásokkal ellentétben Oroszország még mindig nem omlott össze, nem kapitulált a Nyugat rendszerváltásra vonatkozó követelései előtt. Vagyis az Egyesült Államok mélyen alábecsülte Oroszország társadalmi kohézióját, rejtett katonai potenciálját és a nyugati gazdasági szankciókkal szembeni „viszonylagos immunitását” - tették hozzá.

Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert idézi, aki szokatlanul őszintén beszélt az ukrajnai helyzetről, amikor január 20-án a szövetségeseknek a németországi Ramstein légibázison azt mondta, a Nyugatnak tavaszig van esélye eredményt elérni Ukrajnába, ami nem sok idő.

Kiemelték, közben Ukrajnában is felerősödtek a pesszimista hangok, Alekszej Aresztovics, Zelenszkij elnök nemrég felmentett tanácsadója is kifejezte abbéli kételyeit, hogy Ukrajna meg tudja-e nyerni az Oroszországgal vívott háborút. Ukrajna veszteségei ugyanis nagyon súlyosak, és a Nyugatnak nagyon nehéz „meccsben tartani” az ukránokat – világít rá Macgregor.

Odáig megy, hogy szerinte az ukrán vereség hosszú távon elkerülhetetlen, és Washington rendkívül csalódott, majd frusztrált, végül kétségbeesett lesz majd emiatt. Szerinte ez már érezhető is, hiszen volt olyan befolyásos amerikai külpolitikai szakértő, aki úgy nyilatkozott, ha már az USA nem képes kihúzni a szőnyeget a putyini rendszer alól, akkor legalább Ukrajnát lássa el nukleáris arzenállal még akkor is, ha végül nem válik NATO-taggá.

Egyébként a NATO tagjai soha nem álltak egységesen Washington „keresztes hadjárata mögött”, amely Oroszország végzetes meggyengítésére irányult. Itt kiemeli a magyar és a horvát kormány békére törekvő álláspontját, és azt mondja, ez a viszonyulás egész Európában kimondatlanul jelen van - fűzték hozzá.

Berlin például szimpatizál az ukrán néppel, mégis félszívvel tudja csak támogatni az „Ukrajna nevében Oroszországgal vívott háborút”. Ma már a németek a fegyveres erőik katasztrofális állapota miatt is nyugtalanok.

Olyan hangokat hallani, amelyek bírálják azt a politikát, mely „aktívan lefegyverezte Németországot”, ezzel megfosztotta tekintélyétől és hitelességétől Európában. Ezt persze a kormány és a média aktívan igyekszik elhallgatni.

Végső gondolatmenete szerint Washington az Oroszországgal vívott proxyháborúja során figyelmen kívül hagyja a történelmi valóságot. Először is, a mostani Ukrajna területe egy olyan régió volt a 13. századtól kezdve, amelyet mindig nagyobb és erősebb hatalmak uraltak.

Aztán példának hozza, hogy a páni félelem ellenére Oroszország – ellentétben a kommunista Szovjetunióval – nem törekszik a lengyel állam elpusztítására, nem ez a célja.

„Hová tart tehát Washington az Oroszország elleni proxyháborúval?” – teszi fel a kérdést a szerző.

Az anekdota szerint 1941. december 7-én Averell Harriman amerikai nagykövet épp Churchill-lel vacsorázott, amikor a BBC közvetítette a hírt, hogy a japánok megtámadták az amerikai haditengerészeti támaszpontot Pearl Harborban. Harriman láthatóan megdöbbent. Egyszerűen elismételte a szavakat: „A japánok megtámadták Pearl Harbort”.

Macgregor megjegyzi, Harrimant ennek nem kellett volna annyira meglepnie, hiszen a Roosevelt-kormányzat gyakorlatilag mindent megtett, hogy ellenséges politikai döntések sorozatával arra ösztönözze Tokiót, hogy megtámadja az amerikai erőket a Csendes-óceánon. Ezzel a véleményével minden bizonnyal csak kevesen értenek egyet az Egyesült Államokban.

Azonban míg a második világháborúban az időzítés és a szövetségesek ereje is stimmelt, ezúttal ez nem mondató el.

„Sem mi, sem szövetségeseink nem vagyunk felkészülve arra, hogy totális háborút vívjunk Oroszországgal, sem regionális, sem globális szinten” – írja Macgregor. Majd hozzáteszi, ugyan szembemegy a józan ésszel, de „ha háború tör ki Oroszország és az Egyesült Államok között, az amerikaiak ne lepődjenek meg”. A Biden-kormányzat és kétpárti támogatói tudniillik mindent megtesznek, hogy ez bekövetkezzen - olvasható a portálon.