Görögország nem szállít Leopard harckocsikat

Görögország nem szállít Leopard 2-es típusú harckocsikat Ukrajnának – közölte kedden Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő tokiói látogatásán.

„Abból az egyszerű okból nem adunk Leopard 2-eseket, hogy teljességgel elengedhetetlenek a védelmi stratégiánk szempontjából” – jelentette ki a görög miniszterelnök, akit a japán sajtó mellett az ERT görög közszolgálati televízió is idézett. Emlékeztetett arra, hogy ismét kiéleződött Athén és Ankara viszonya a Földközi-tenger keleti medencéjében több lakott és lakatlan sziget hovatartozását illetően.

Bár Görögország rendelkezik Europában a legnagyobb Leopard-harckocsi állománnyal – a Leopard 2-es típusból 350 darabbal, a Leopard 1-esből pedig 500-zal –, nem válik meg egytől sem, mert fenyegetve érzi magát a szintén NATO-tagállam Törökországtól.

Törökország és Görögország között régóta feszültséget kelt a migráció, tengeri határaik, a kölcsönös légtérsértések, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázkincs kiaknázásának lehetősége.

További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti államok és Lengyelország külügyminiszterei keddi lettországi tanácskozásuk alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban.

Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt, Gabrielius Landsbergis litván és Zbigniew Rau lengyel tárcavezető egyben megállapodott a szorosabb együttműködésben és az erőfeszítések összehangolásában.

„Ha lakosságarányos erőfeszítéseinket vesszük, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának” - hangoztatta Rau. „Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának” - tette hozzá.

A lengyel tárcavezető azt is kiemelte, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. Mint mondta, a büntetőintézkedések esetében szükséges volna kizárni az esetleges kibúvókat és kivételeket.

A négy külügyminiszter mindemellett borúlátónak mutatkozott az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat illetően, amelyeket a három balti állam nemrég beszűkített. Landsbergis szerint sok esetben nincs is értelme, hogy európai fővárosokban orosz nagykövet legyen. A litván tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nem egy diplomáciai intézményről, hanem időközben már egy „propaganda-intézményről” lehet beszélni, amely szerinte háborús bűncselekményeket igyekszik elpalástolni és „népirtó-törekvéseket” segít elő.