Külföld

„Nem akarunk semmit a Nyugattól. Azt akarjuk, hogy hagyjanak békén bennünket."

A diplomata szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban patthelyzet alakult ki, amiért Washington egyre keményebbé váló oroszellenes politikáját tette felelőssé

Oroszország minden eszközzel ellenáll a stratégiai veresége előidézését célzó kísérletnek – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában. A diplomata szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban patthelyzet alakult ki, amiért Washington egyre keményebbé váló oroszellenes politikáját tette felelőssé.

„Nem akarunk semmit a Nyugattól. Azt akarjuk, hogy hagyjanak békén bennünket."
Szergej Rjabkov: Moszkva ellenáll Amerikának
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

„Az egész biztonsági helyzet, beleértve a fegyverzetellenőrzést is, az Oroszország stratégiai legyőzésére irányuló amerikai politika túsza” – mondta.

Leszögezte, hogy Moszkva a lehető leghatározottabban, „minden rendelkezésére álló módszerrel és eszközzel” ellen fog állni az ilyen kísérleteknek.

„Nem akarunk semmit a Nyugattól. Azt akarjuk, hogy hagyjanak békén bennünket. De a NATO a maga részéről, jobb sorsra érdemes mániákus kitartással, következetesen kúszik Oroszország határai felé, miközben oroszgyűlölő rémtörténetekkel változtatja zombikká a velünk szomszédos országokat” – fogalmazott Rjabkov.

A diplomata szerint Oroszország többször is értésre adta, hogy nem fogja válasz nélkül hagyni az efféle nyugati politikát.

„Nem fogunk engedni a jogos biztonsági érdekeinkből, és nem hagyjuk bántani az orosz embereket. Az amerikaiak nem hallották meg és nem vették komolyan a figyelmeztetéseinket, hanem folytatták Kijev Oroszország elleni uszítását” – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Ismételten kifejezte Moszkva készségét az ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére és minden erre irányuló komoly kezdeményezés tanulmányozására, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nincs értelme „nemcsak az ukránokkal, de bábmestereikkel sem” egyezkedésbe bocsátkozni, amíg az Egyesült Államok és vazallusai azon versengenek, hogy „ki és mennyi páncélozott járművet, különösen régieket, szállítson Ukrajnának”.

A diplomata azt mondta, hogy nem egyszerűek a zaporizzsjai atomerőmű körüli védőövezet létrehozásáról folytatott tárgyalások, és időhúzással vádolta Kijevet.

„Az a benyomásunk, hogy Kijev ezt a létesítményt nukleáris zsarolásra használja. Mindez ismételten arról tanúskodik, hogy nincs tényező, amely visszatartaná az ukrán vezetést. Úgy tűnik, a pártfogóikra támaszkodó ukrán hatóságok elhitték saját bűntelenségüket az elkövetett bűncselekményekért” – mondta.

Mint mondta, Oroszország felkészült a lehetőségre, hogy 2026 után ne legyen hatályos hadászati fegyverzetcsökkentési (START) szerződése az Egyesült Államokkal. Szergej Rjabkov azzal vádolta Washingtont, hogy az elmúlt években önös érdekéből, szándékosan építette le a fegyverzetellenőrzési struktúra legfontosabb elemeit, beleértve a multilaterális jellegűeket is, és ennek az irányvonalnak az Új START is áldozatául eshet.

„Nem titkoljuk, hogy ez nem a mi választásunk. Optimális lenne más utat választani. Vagyis, hogy folytassuk a stratégiai stabilitás kérdésének megvitatását, és kezdjünk el dolgozni egy új biztonsági egyenleten, amely figyelembe veszi a stratégiai stabilitást befolyásoló összes tényezőt” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva elkötelezettje az Új START-megállapodásnak, amelynek maradéktalanul eleget tesz.

A külügyminiszter-helyettes, aki várhatóan a hét elején fogadja majd első alkalommal Lynne Tracy új amerikai nagykövetet, elmondta: Moszkva Washingtonnal a kétoldalú kapcsolatokat zavaró tényezők megszüntetéséről és a nagykövetségek munkájának normalizálásáról szóló konzultációk újabb fordulójára készül, amelyeket hasznosnak tart. Közölte, hogy az időpontban egyelőre nem állapodtak meg. Az első ilyen konzultációt decemberben Isztambulban tartották meg.

Rjabkov szerint, miközben Washington létszámhiányra panaszkodik a moszkvai nagykövetséggel kapcsolatban, tisztázatlan okokból még a képviselet 455 fős kvótájának az egyharmadát sem töltötte fel. Emlékeztetett arra, hogy a diplomáciai konfrontációt az amerikai fél 2016-ban Barack Obama elnök kezdeményezésére indította el, egyebek mellett hat orosz tulajdonú diplomáciai ingatlan lefoglalásával, valamint orosz diplomaták tömeges kiutasításával.

Közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok folytatja majd a tárgyalásokat a kétoldalú fogolycseréről, de nem valószínű, hogy reális lehetőség van egy egyszerre mindenkire kiterjedő cserére. A kérdést rendkívül érzékenynek nevezte, amelyet nem a nyilvánosság előtt kell megvitatni.

„Van egy bizalmas kommunikációs csatornánk az amerikaiakkal, amely hatékonynak bizonyult, amikor Konsztantyin Jarosenko cseréje Trevor Reedre és Viktor Buté Brittney Grinerre történt” – mondta Rjabkov.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Moszkva nem rendelkezik pontos információkkal az Egyesült Államokban fogva tartott összes orosz állampolgárról, akik szerinte sokkal többen lehetnek, mint az Oroszországban börtönbe zárt amerikaiak.

Kapcsolódó írásaink