Tokió újabb szankciókat hozott Oroszország ellen

Tokió mintegy 50, Oroszországban vagy Ukrajna déli, illetve keleti részén működő vállalat mellett 36 embert vont szankció alá, köztük Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettest, Konsztantin Csujcsenko igazságügyi minisztert és Mihail Mizincevet, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetőjét.

A szankciós listára Szulejman Kerimov orosz oligarchához közel álló üzletemberek is felkerültek, valamint a kelet-ukrajnai, az Oroszország által elcsatolt Donyecki és Luhanszki „Népköztársaság” több vezető tisztségviselője.

Kisida Fumio kormánya emellett bejelentette, hogy február 3-tól újabb, oroszországi exportra szánt termékeket helyez tiltólistára, félő ugyanis, hogy ezen árukat az orosz fél katonai célokra használná.

Sajtótájékoztatóján Kihara Szeidzsi kormánytitkár-helyettes leszögezte: nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség – beleértve a világ hét vezető ipari államát tömörítő G7 csoportot – egységet mutasson és határozott állásfoglalással reagáljon a válságra. Kiemelte, hogy a tavaly februárban kezdődött háború felborítja a sok idő alatt, sok nehézséggel kiépített világrendet.

Idén Japán a G7 soros elnöke, és január 1-től két évig az ENSZ Biztonsági Tanácsának is tagja, amelynek január 1-jétől havi soros elnöki tisztjét is ellátja.

A szigetország többször élesen bírálta Oroszország ukrajnai hadműveletét, hangsúlyozva, hogy a válság nemcsak Európát sújtja, de felbátoríthatja Kínát indiai-csendes-óceáni befolyásának kiterjesztésére.