Grúzia nem adja vissza az ukrán fegyvereket Kijevnek

„Az ukrán fél következetesen kéri valamennyi nemzetközi partnerétől, így Grúziától is, hogy fegyvereket, katonai felszerelést és lőszert biztosítson” – írta Kaszjanov.

„Nevezetesen, Kijev kérte a Buk [légvédelmi] rendszerek visszaszolgáltatását, amelyeket ukrajna a 2008-as háború idején szállított Grúziának.”

Kaszjanov szerint a Buk-rendszereken kívül Ukrajna azt is kérte Grúziától, hogy adjon át amerikai gyártmányú Javelin páncéltörő rakétavetőket. Az esetleges átadást nemcsak „az USA hagyta jóvá”, hanem Tbiliszi ajánlatot is kapott Washingtontól, hogy Javelin-állományát „újabb rendszerekre” cserélje le – állította a diplomata.

„Annak ellenére, hogy a grúz kormány kategorikusan elutasította a katonai segítségnyújtást, Ukrajna ellenzi, hogy ezt a kérdést belpolitikai vitákra használják fel, és visszautasít minden olyan vádat, amely szerint Grúziát megpróbálják háborúba sodorni Oroszországgal” – tette hozzá Kaszjanov, elutasítva a Tbiliszihez intézett többszöri, magas rangú ukrán tisztviselők által hangoztatott felhívást, hogy nyisson „második frontot” Moszkva ellen.

Az egyik ilyen felhívást az orosz–ukrán konfliktus elején Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tette, aki azzal vádolta Grúziát, hogy „nem megfelelően viselkedik”, és azt mondta, hogy egy esetleges új konfliktus Dél-Oszétiáért és Abháziáért, amelyek az 1990-es években szakadtak el Tbiliszitől, és amelyeket Oroszország a 2008-as háborút követően függetlennek ismert el, „mindenképpen segítene nekünk”.

Grúzia semleges álláspontot képviselt az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedésekben, tartózkodott a nyugati szankciókhoz csatlakozástól, valamint elutasította Kijev felhívását, hogy új frontot nyisson Moszkva ellen a Dél-Kaukázusban. Irakli Garibashvili grúz miniszterelnök, valamint más vezető tisztségviselők szerint egy ilyen lépés csak ártana az országnak és ellentétes lenne Grúzia nemzeti érdekeivel.