Támadás a német sajtóban Szerbia ellen

Szerbia elnöke olyan politikát folytat, amely árt az Európai Uniónak, a régiónak és maguknak a szerbeknek – írta meg csütörtökön a Zeit című német lapot idézve a Szabad Magyar Szó. A cikk szerint be kell fagyasztani az ország EU-tagjelölti státuszát és a támogására irányuló pénzeszközöket mindaddig, amíg Belgrád nem vezeti be az Oroszország elleni szankciókat, és komoly tárgyalásokba nem kezd Pristinával.

Amikor az okokról beszélünk, gyakran belemegyünk a balkáni politika részleteibe, rendszámokba, személyi okmányokba és egyéb banalitásokba - holott ez egy figyelemelterelés, a lényeg pedig az EU drámai hibája, amit ebben a régióban vétett – véli Ulrich Ladurner újságíró. Szerinte az EU erre vonatkozó politikájának az a fő téves gondolatmenete, hogy Szerbia, mint a Nyugat-Balkán legnagyobb országa nélkül nincs stabilitás a térségben, és ha csatlakozna az Unióhoz, magával húzná a többeket is.

Mint Ladurner írja, az EU évek óta „többnyire némán” figyeli, hogy Vučić - szerinte - „szisztematikusan aláássa a törékeny szerb demokráciát, gyengíti a civil társadalmat, leigázza a sajtót, marginalizálja az ellenzéket”. Átlátszó, veszélyes játék ez, amivel nem csak erőszakos konfliktusokat kockáztat, hanem blokkolja a Nyugat-Balkán EU-integrációját is - fogalmaz a német zsurnaliszta. A bűnök hosszú listájának ismeretében érdemes még egyszer emlékeztetni arra, hogy Szerbia EU-tagjelölt, és az elnöke tudatosan olyan politikát folytat, ami károsítja az EU-t, a régiót, és árt a szerbeknek - ennek véget kell vetni – mondja a Zeit újságírója.

Vladimir Đukanović, a Szerb Haladó Párt (SNS) országgyűlési képviselője Twitteren így reagált a cikkre: „Nincs kétségem afelől, hogy a Zeitban megjelent eszmefuttatást Németország vezetése rendelte el, és hogy ezzel fenyegető üzenetet küldött Vučićnak és Belgrádnak.” A Večernje novosti „botrányosnak” nevezte a szöveget, a Blic pedig úgy értékelte, hogy a megjegyzések szókincse „inkább a császári és királyi udvarok 1914-es kommunikációjára emlékeztet, mint a modern európai narratívára”.