Kurd erőkre csaptak le a törökök

Tucatnyi kurd fegyverest öltek meg a török erők az Anadolu hírügynökség jelentése szerint a kissé eufemisztikus elnevezésű Olajág és a Béke Tavasza missziók harccselekményei keretében.

Az áldozatok a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) harcosai. Az előbbit Nyugat-szerte terroristacsoportként tartják számon, utóbbi viszont a szír polgárháború kitörése óta az Egyesült Államok, valamint az antiiszlamista erők szövetségese – illetve mégsem. Míg a PKK megítélése esetében ugyanis nincs vita a NATO-n belül, az YPG-t az ISIS-hoz hasonlóan megsemmisítendő szervezetnek tartja Ankara, melynek csapatai nem csak a fundamentalisták, hanem a népvédelmi egységek kötelékei ellen is háborút folytatnak Szíriában.

Finn- és Svédország NATO-csatlakozásának is az YPG elítélése volt az egyik feltétele Recep Tayyip Erdoğan részéről. Mint az közismert, Erdoğan különösen Stockholm viszonyában fogalmazott meg kritikákat, mivel a svédek – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – fegyverekkel és önvédelmi eszközökkel is ellátják a kurdokat.

Közben a török alkotmánybíróság csütörtökön „elővigyázatosságból és átmenetileg” elrendelte a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) állami támogatásának leállítását abban a perben, amely a párt bezárása ügyében folyik.

A HDP bezárását célzó eljárást, terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva a legfelsőbb bíróság egyik ügyésze, Bekir Sahin kezdeményezte az alkotmánybíróságnál 2021 márciusában. A testület 2021 júniusában fogadta be a keresetet.

A történelmi léptékű válságba süllyedt Törökországban egyébként idén tartanak elnökválasztást, aminek kapcsán némi kétértelműséggel Erdoğan elnök úgy fogalmazott, hogy utoljára kér bizalmat és felhatalmazást.