Külföld

Az afganisztáni magánegyetemek negyedét bezárhatják a nőket sújtó tanulási tilalom miatt

Az afganisztáni magánegyetemek negyedét bezárhatják a nőket sújtó tanulási tilalom miatt – jelentette be az intézmények szövetségének szóvivője csütörtökön Kabulban.

Az afganisztáni magánegyetemek negyedét bezárhatják a nőket sújtó tanulási tilalom miatt
Afgán diáklányok reagálnak a nőknek az egyetemekről való kitiltására az afganisztáni Kabulban 2022. december 21-én
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Bilal Guler

Mohammad Karim Nasziri szerint 35 felsőoktatási intézmény érintett, mivel a férfi hallgatók egy része nem jár be a tanórákra és a vizsgákra nőtársaik iránti szolidaritásból és tiltakozásul.

A pénzügyi veszteségek miatt a magánegyetemek tulajdonosai arról tájékoztatták Maulvi Abdul Kabir vezető tálib tisztségviselőt és a magánegyetemek szövetségét, hogy nincs más választásuk, mint bezárni intézményeiket, és külföldre vinni pénzügyi befektetéseiket, ha nem vonják vissza az afgán nők felsőoktatási tilalmát – mondta a szóvivő.

Nasziri nem adott bővebb tájékoztatást a bezárások ütemezéséről. A legtöbb afgán egyetemen jelenleg téli szünet van. A felsőoktatási minisztérium egyelőre nem válaszolt az AP amerikai hírügynökség megkeresésére.

Afganisztánban 140 magánegyetem működik 24 tartományban mintegy 200 ezer hallgatóval, közülük mintegy 60–70 ezer a nő. Az egyetemeken körülbelül 25 ezer ember dolgozik.

Afganisztán tálib vezetése múlt héten azonnali hatállyal megtiltotta az afgán nőknek, hogy egyetemre járjanak, tovább korlátozva szabadságjogaikat. A lépés nemzetközi bírálatokat váltott ki, és felzúdulást keltett a közép-ázsiai országban.

Nida Mohammad Nadim, a tálib kormány felsőoktatási minisztere védelmébe vette az intézkedést, mondván: meg kell akadályozni a férfiak és nők keveredését az egyetemeken. Hozzátette, hogy egyes tantárgyak ellentétesek az iszlám és afgán értékekkel.

Annak ellenére, hogy eleinte mérsékelt elveket hirdettek a nők és kisebbségek jogaival kapcsolatban, a tálib vezetés 2021. augusztusi hatalomra kerülése óta széles körben bevezette az iszlám törvényeken alapuló kormányzást.

Az afgán lányoknak megtiltották az általános iskola felső tagozatának és a középiskoláknak a látogatását, kitiltották az afgán nőket a legtöbb munkahelyről, és a hagyományos, tetőtől talpig érő iszlám ruházat viselésére kötelezték a nőket a nyilvános helyeken. Ezenkívül tilos a nőknek a közparkok és a konditermek látogatása.

Az afgán társadalom nagyobbrészt hagyománytisztelő, de az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok által támogatott kormányok alatt egyre inkább elfogadóbbá vált a lányok és nők oktatásával kapcsolatban.

A múlt heti felsőoktatási tanulási tilalmat pár nappal később egy másik kormányzati rendelet követte, amely megtiltotta az afgán nőknek, hogy nemzetközi és afganisztáni civil szervezeteknek dolgozzanak, állítólag azért, mert a munkahelyükön nem viselték előírásszerűen az iszlám női fejkendőt, a hidzsábot.

Ezt követően szerdán az ENSZ bejelentette, hogy néhány programját ideiglenesen le kellett állítania Afganisztánban a női munkatársak hiánya miatt. Az ENSZ hangsúlyozta, hogy a női munkatársak jelenléte kulcsfontosságú az afganisztáni humanitárius segítségnyújtáshoz, mivel bizonyos közösségekbe férfiak nem mehetnek, vagy nem láthatják el azok tagjait.

Az ENSZ közleménye szerint jelenleg több mint 28 millió afgán szorul humanitárius segítségre, köztük több millió nő és gyermek. Afganisztán jelenleg egyszerre néz szembe az éhezés, a gazdasági recesszió, a mélyszegénység és a szokatlanul hideg téli időjárás jelentette kihívásokkal.

Kapcsolódó írásaink