Külföld
Brüsszelnek vissza kell szereznie a presztízsét
Csütörtökön eldől, hogy Eva Kaili börtönben marad-e
A korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétellel vádolt Eva Kaili egy dologban érzi magát hibásnak, hogy hitt élettársának. Az EP volt alelnöke azt állítja, hogy ártatlan. Kaili kedvesét is őrizetbe vették. Francesco Giorgi egyébként szintén az Európai Parlamentben dolgozott, ő volt Maria Arena belga szocialista EP-képviselő asszisztense.
Kaili és élettársa mellett több személyt is letartóztattak a botrány kapcsán. A Le Soir című belga napilap szerint Pier Antonio Panzeri volt EP-képviselő a központi szereplője a bűnszervezetnek. Egy meghallgatáson elismerte felelősségét is, de egy másik képviselőt is azzal vádolt meg, hogy ajándékokat kapott.
Az olasz hatóságok január 3-án tárgyalják Pier Antonio Panzeri feleségének és lányának a kiadatását, akiken keresztül állítólag az ajándékokat továbbították. Panzeri egyébként bizalmas szövetségese Soros Györgynek.
A hatóságok azt gyanítják, hogy a vádlottak készpénzt és ajándékokat fogadtak el cserébe azért, hogy külföldi országok, például Katar, Marokkó érdekeit támogassák az Európai Parlamentben.
A korrupciós botrány alapjaiban rengette meg az emberek bizalmát. Hiszen Brüsszel mindig a korrupció őrének szerepében tetszelgett és sorra igyekezett büntetni azokat a tagállamokat, ahol korrupciót vélelmezett.
Azonban, ha a brüsszeli bürokraták valódi korrupcióval szemben akarnak fellépni, akkor nem kell messzire menniük.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszelnek egyre nehezebb lesz morális okokból irányítani a tagállamok belügyeit a korrupciós botrány árnyékában.
A The Spectator című lap cikkében azt fejtegeti, hogyan old meg Brüsszel egy olyan problémát, mint a nem rég kirobbant korrupciós skandallum. Szakértők szerint az kizárt, hogy az Unió a jövőben elhatárolja magát Katartól. Az Öböl-menti ország ugyanis idén a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz exportőrévé vált. A The Economist gazdasági lap közölte: Katar azt tudja adni az Uniónak, ami jelenleg neki nincs.
Különösen Németországnak fájna, ha Katart tiltólistára tenné Brüsszel. Berlin ugyanis nem rég kezdett tárgyalásokat hosszú távú megállapodások megkötésére, hogy pótolja az Oroszországból kieső gázt.
Az orosz gáz által hagyott űr kitöltéséhez Európának a becslések szerint minimum 200 millió tonna cseppfolyósított földgázt kell beszereznie a következő években.
Az apró probléma, hogy a két LNG nagyhatalom az USA és Katar, az olajért cserébe befolyást akar az Unión belül.
Az ukrajnai háború előtt az EU a gáz 40 százalékát és az olaj 27 százalékát Oroszországból importálta.
Brüsszelnek döntenie kell, hogy feloldja az Oroszország elleni szankciókat, hogy ismét legyen orosz gáz vagy lepaktál Dohával és Washingtonnal, amelyek igyekeznek minél többet profitálni abból, hogy Európa nehéz helyzetbe került, a harmadik lehetőség, amely elképzelhetetlen, hogy Brüsszel nem hódol be senkinek és nem importál gázt egyik államtól sem.
Szakértők szerint Katarral életveszélyes üzletelni. Brüsszel most nagy kihívás előtt áll. Vissza kell szereznie presztízsét a korrupciós botrány után, illetve ki kell találni honnan szerez gázt.
FORRÁS: Politico, The Spectator, The Economist, Le Soir