Külföld

Nem csitul az észak-koszovói helyzet

Szerbiát gyanítja az Észak-Koszovóban működő „bűnbandák” mögött Vjosa Osmani koszovói elnök. Szerinte a jelenlegi helyzetből az egyetlen kiutat az jelentené, ha Belgrád elismerné Pristinát.

Nem csitul az észak-koszovói helyzet
Vjosa Osmani, akinek mindenről Szerbia jut eszébe
Fotó: Anadolu Agency via AFP/Erkin Keci

Az ország északi részén kialakult helyzet kihívások elé állítja a pristinai vezetést – közölte Vjosa Osmani koszovói elnök csütörtökön a pristinai parlamentben. Mint mondta, a feszültségekért azok az észak-koszovói „bűnbandák” felelősek, akiket „Szerbia pénzel”. Hozzátette, a helyzetet azért nehéz kezelni, mert Szerbiának még mindig vannak követelései Koszovóval szemben. Véleménye szerint Belgráddal csak kölcsönös elismerés útján lehet rendezni a vitás kérdéseket, vagyis csak akkor, ha ott is rábólintanak Koszovó függetlenségére.

Milos Vucevic szerb védelmi miniszter a Happy Televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy békésen telt az éjszaka Észak-Koszovóban, de továbbra is feszült a helyzet, az emberek már hat napja védik a felállított úttorlaszokat. Véleménye szerint a helyiek senkit sem veszélyeztetnek, lépésükkel csak arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy Koszovó és miniszterelnöke, Albin Kurti milyen egyoldalú, szerbellenes lépéseket tett az utóbbi időben.

Világos, hogy Szerbia mit hajlandó eltűrni és mit nem, ez nagyon is jól látható, és mindenki számára egyértelmű, ezért senki nem ringathatja magát illúziókba – fogalmazott. Teljesen téves az a feltevés, hogy nem tudjuk, mit teszünk, nincsenek terveink, és stratégiánk sincs a helyzet alakulásától függően – mondta. Hozzátette, van, csak tisztességesen viselkednek, és próbálnak visszatérni a párbeszéd keretei közé.

Aleksandar Vucic elnök a múlt héten bejelentette, hogy Szerbia kérni fogja a NATO koszovói békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését, bár, mint mondta, kételkedik abban, hogy Belgrád megkapja az erre vonatkozó beleegyezést.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A terület északi részén, egy tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is szórványban.

Kapcsolódó írásaink