Felháborodás Romániában

Hatalmas felháborodást okozott Románia szerte Ausztria schengeni vétója. A hír kapcsán Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy fogalmazott, minden állam egyetértett abban, hogy megnyissák Romániának a schengeni kapukat, egyetlen és indokolatlan kivétellel, ez pedig Bécs volt.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ-elnöke élesebben fogalmazott, s a „gyalázatos döntés” formulát használta. Ausztria vétója helytelen, erkölcstelen, észérvektől mentes, szégyentelen politikai játszmára vall – fogalmazott a magyar politikus. Hozzátette, ez zsarolás, amely az ország területén élő valamennyi közösség ellen irányul.

Klaus Iohannis államfő szerint Ausztria ellenkezése mélységesen igazságtalan mind az országgal, mind a román állampolgárokkal szemben. Hozzátette, Bécs sajnálatos és indokolatlan magatartása az európai egységet és kohéziót veszélyezteti.

Dacian Cioloș EP-képviselő szerint Ausztria kabinetjének mostani álláspontja az állampolitika szintjére emelt cinizmus, a populizmus visszataszító arca. Mint mondta, az osztrák kormányban olyan politikusok ülnek, akiknek a partnerség csak akkor jó, ha a saját érdekeiket szolgálja. „Bécs túszul ejtett bennünket azzal a próbálkozásával, hogy az európai menekültpolitika ügyét a neki kedvező irányba térítse el" – fogalmazott a képviselő.

Időközben kiderült, az osztrák nagykövetet bekérették a bukaresti Külügyminisztériumba. A tárca álláspontja szerint a vétó teljes mértékben igazságtalan és semmilyen objektív alapja sincs, hiszen végig nyitottak voltak az együttműködésre, az uniós szervek pedig megállapították, hogy teljesítik a csatlakozás feltételeit. Számukra az osztrák döntést már csak azért is elfogadhatatlan, mert a csatlakozás ellenzését először november 16-án jelentették be, miközben két nappal korábban még a támogatásukról biztosították Romániát.

A nagykövetet arról is tájékoztatták, hogy Bukarest határozottan elutasítja a bécsi hatóságok vádjait, miszerint az osztrák vállalatok nyomásgyakorlásnak vannak kitéve Romániában.

Románia és Bulgária csatlakozásának gyengülő esélye a schengeni övezethez már a kulcsfontosságú brüsszeli szavazás előtt nyilvánvaló volt, ugyanis Ausztria és Hollandia tiltakozását fejezte ki Bulgária, osztrák esetben pedig Románia felvétele ellen.