Külföld

Megszüntetné a Lordok Házát a brit Munkáspárt

Megszüntetné a Lordok Házát és helyette egy szövetségi jellegű felsőházat állítana fel a „népek és régiók képviseletére” a brit Munkáspárt elnöke. Bár az Egyesült Királyságban csak 2025 januárjában tartanak választásokat, Keir Starmer minden jel szerint már most kampányüzemmódba kapcsolt.

Megszüntetné a Lordok Házát a brit Munkáspárt
Ülésezik a Lordok Háza, az Egyesült Királyság parlamentjének felsőháza
Fotó: AFP/Pool/Ben Stansall

Az Egyesült Királyság történetének legnagyobb hatalomátadására készül az ellenzéki Munkáspárt – tegyük hozzá, ismét. Bár a következő, menetrend szerinti választást csak 2025-ben tartják, Keir Starmer már most kampányüzemmódba kapcsolt, és nem kevesebbet ígért egy kormányváltás esetére, mint a „védhetetlen” Lordok Háza megszüntetését. Szerinte 2016-ban sok szavazó a demokratikus ellenőrzés hiánya miatt döntött a Brexit mellett, és Skóciában is azért lángol fel újra meg újra a vita az elszakadásról, mert az emberek nem érzik magukat egyenlőknek a korona többi alattvalójával.

A The Times azt írta: Starmer egy leedsi gyűlésen hozakodott elő az ötlettel, amit Gordon Brown volt miniszterelnök jegyez több más alkotmányreform-javaslattal együtt. A baloldali vezető a középkori maradványnak tartott felsőházat egy „régiók és nemzetek szenátusával” váltaná fel, „olyan gyorsan, ahogy csak lehetséges”. Indoklásában „az elmúlt 12 év gazdasági kudarcaira” is hivatkozott, amelyet szerinte részben az okozott, hogy London és Délkelet-Anglia felülreprezentált a törvényhozásban. Brown elképzeléseit Keir Starmer jövőre szeretné széles körű társadalmi vitára bocsátani, a fontosabb reformokat pedig a „következő, munkáspárti kormány első öt éve alatt keresztülvinni”. Ígérete szerint ezek közé tartozna 50 ezer közszolgálati állás fővárosból vidékre költöztetése.

Figyelemre méltó a munkáspárti vezető magabiztossága, akinek a brit sajtó is hajlamos megelőlegezni a 2025-ös választási győzelmet. Kétségtelen, hogy a Politico összesített közvélemény-kutatási adatai szerint a baloldal brutális fölényben van a kormányzó konzervatívokkal szemben: egy most vasárnapi választáson 48 százalékra számíthatnának, míg a toryk csupán 27-re. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni: az orosz invázió kezdetekor a különbség öt, Liz Truss szeptemberi kinevezésekor 11, októberben viszont már 30 százalék volt. Rishi Sunak október 26-án költözött be a Downing Street 10-ben. Akkor 51–24-re vezetett a Munkáspárt, azóta viszont ismét és töretlenül nő a konzervatívok tábora. A verseny tehát még nem lefutott.

Érdekes adalék, hogy legutóbb Ed Miliband állt elő a Lordok Háza felszámolásának ötletével, s Keir Starmerhez hasonlóan az egyik legfőbb választási ígéretévé tette az alkotmányreformot és az Egyesült Királyság szövetségi jellegű átalakítását. A választókat azonban sokkal kevésbé zavarták az örökös és kinevezett, tisztségük folytán vagy egyházi státuszuk miatt a Westminster Palotában időről időre összegyűlő lordok, mint a hétköznapi kérdések, például az árak vagy a munkahelyek.

Kapcsolódó írásaink