Külföld

Ársapka: Európa fölköpött és aláállt

Hétfőtől két újabb retorzió élesedik Moszkvával szemben, pedig már a New York Times is arról cikkezett, hogy a brüsszeli szankciók értelmetlenek. Az amerikai lap szerint Oroszország Európához fűződő régi gazdasági kapcsolatai elmérgesedtek, Moszkva Brüsszel helyett új szövetségeseket talált, az orosz nyersanyagok Európa helyett más országokban kerülnek piacra.

Ársapka: Európa fölköpött és aláállt
Egekbe szökő benzinárak, dízelhiány várhat Európára
Fotó: Bloomberg

Szakértők szerint ezért is érthetetlen, hogy az európai politikai elit a hatástalan büntetőintézkedés-gyártás helyett miért nem a békemegállapodásra törekszik.

Mától lépett életbe az olajembargó a nyersolajra, illetve az olajárplafon. Elemzők szerint az embargó miatt tavasszal Európa-szerte komoly dízelhiánnyal és rekord-üzemanyagárral kell számolni.

A G7-országok, valamint az EU az orosz tengeri olajra árplafont vetett ki. Ez azt jelenti, hogy az orosz nyersolaj hordónkénti ára a közös piacon nem emelkedhet 60 dollár fölé. Az intézkedés célja megakadályozni, hogy Oroszország profitot szerezzen a nemzetközi olajkereskedelemből. Magyarországot ez nem érinti, mert az olajársapka csak a tengeri szállításra vonatkozik. Az olajárplafonhoz hasonlóan az olajembargó sem vonatkozik hazánkra.

A brüsszeli bürokraták lényegében azt a célt tűzték ki, hogy az Oroszországból származó olajimportnak több mint 90 százalékát megszüntetik az év végéig. Azzal viszont nem számoltak, hogy a háború kitörése előtt az unió legnagyobb olajbeszállítója Oroszország volt. Moszkva eddig ugyanis napi több millió hordó nyersanyagot juttatott el a kontinensre. Most az uniónak minél előbb pótolnia kell ezt a mennyiséget, hogy ne legyenek nagyobb fennakadások az ellátásban.

A Reutersnek nyilatkozó szakértő szerint az újabb Oroszország-ellenes lépések csak tovább növelhetik a bizonytalanságot Európában, miközben Moszkva alig érez belőlük valamit.

Moszkva nem hagyja szó nélkül az újabb szankciókat.
Moszkva nem hagyja szó nélkül az újabb szankciókat
Fotó: Politico

Brüsszel azért sem érheti el a célját, mert az oroszok Európa helyett más országoknak, például Kínának vagy Indiának adhatják majd el az energiahordozót.  Ami azt jelenti, hogy nem csökkennek az Orosz Föderáció bevételei. Azonban ha nem tudja értékesíteni Moszkva az eddig Európába szállított olajat, akkor visszafogja a termelését, ami áremelkedéssel járhat a világpiacon.

Az ársapka határának kapcsán éles vita alakult ki az uniós államok között. A lengyelek alacsonyabb, a görögök magasabb árplafont akartak. A Politicónak nyilatkozó szakértő hangsúlyozta: az ársapka bevezetése Európa „Lis Truss-pillanatává” válhat, vagyis ez a lépés alááshatja az unió fiskális hitelességét. Hozzátette: az egész elképzelés nevetséges, hiszen csak felsrófolja a gáz árát, miközben veszélybe sodorja az ellátásbiztonságot Európában.

Az olajársapka ötlete egyébként attól az Egyesült Államoktól származik, amely négyszer olyan drágán exportálja az amerikai gázt, mint amennyibe az orosz került.

Az USA ötlete volt az orosz ársapka bevezetése.
Az USA ötlete volt az orosz ársapka bevezetése
Fotó: Politico

A demokrata Joe Biden vezette nagyhatalom elsőként üdvözölte az ársapka bevezetését.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban nemtetszésének adott hangot. Az államfő kritizálta a döntést. Mint mondta: komolytalan és gyenge Brüsszel álláspontja. Zelenszkij szerint hordónkénti 60 dollár helyett 30 dollárban kellett volna megszabni a legmagasabb árat. Az ukrán vezető csak arra nem gondol, hogyha az uniót majd még jobban sújtják a szankciók hatásai, akkor nem lesz elég pénz arra, hogy finanszírozzák Ukrajna működését és fegyverkezését.

Az ukrán elnököt Winston Churchillhez hasonlították.
Az ukrán elnököt Winston Churchillhez hasonlították
Fotó: Financial Times

A brit Financial Times egyébként az ukrán elnököt választotta az év emberének. A lap Churchillhez hasonlította Zelenszkijt. Az újság szerint „ahogy egykor Churchill rádión keresztül szólt a népéhez London bombázásakor, úgy szól Zelenszkij a közösségi médián keresztül a nyugati katonai és anyagi támogatásokért”.

Közben Moszkva jelezte: Oroszország csak olyan országoknak fog kőolajat eladni, amelyek nem alkalmazzák az ársapkát. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy senki ne lepődjön meg, ha ezek után a brüsszeli bürokraták azzal fogják vádolni Oroszországot, hogy fegyverként használja az olajat.

A két újabb oroszellenes szankció hétfői bevezetése egy dolgot már biztosan előidézett: az olaj ára máris emelkedésnek indult.

FORRÁS: Economist, Reuters, Financial Times, New York Times, Bloomberg

Kapcsolódó írásaink