Külföld

Már hivatalosan is arról beszélnek: Németország bevándorlóország

Évente 400 ezer új munkavállalóra lenne szüksége Németországnak a szövetségi munkaügyi hivatal vezetője szerint. Andrea Nahles úgy véli, erősíteni kell a nők, az idősek és a migrációs hátterű fiatalok munkaerőpiaci jelenlétét, de a végső megoldás a bevándorlás feltételeinek további lazítása lenne.

Már hivatalosan is arról beszélnek: Németország bevándorlóország
A németek sokakat befogadtak a migrációs válság kezdete óta, de a munkaerőhiány így is növekszik
Fotó: Bild

Németország bevándorlóország. A demográfiai változások miatt elkerülhetetlen a jelentősebb bevándorlás, ami azt jelenti, hogy összességében évente 400 ezer új munkavállalóra lenne szükségünk – jelentette ki a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség vezetője a Süddeutche Zeitungnak adott interjúban.

Andrea Nahles szerint a következő néhány évben az úgynevezett „boomer” korosztály (az ötvenes évek közepe és a hatvanas évek vége között születettek) nyugdíjba vonul, s az így keletkező hiányt a munkaerőpiacon csak egy kis mértékben tudja pótolni az automatizálás. Ahhoz, hogy a következő öt évben megforduljon a trend, a bevándorlás ösztönzésén túl a hazai potenciált is jobban ki kell használni, tette hozzá, s példaként említette, hogy a nők 75 százaléka ugyan foglalkoztatott, de sokan csak részmunkaidőben dolgoznak. „A migrációs hátterű fiatalokat is a korábbinál jobban kéne támogatni, különösen a nőket, mivel ők vannak a leghátrányosabb helyzetben. Az idősebbek vagy a munkanélküliek sem kaptak elég lehetőséget” – fejtegette a munkaügyi hivatal vezetője.

Az interjúból kiderült, hogy ha nem is kimondva, Németország – függetlenül a háború kimenetelétől – az ukrán menekültek egy részének maradására számít. „A döntő kérdés az: kellő hatékonysággal tudjuk-e őket támogatni a nyelvtanulásban és az elhelyezkedésben? Az ukránok gyorsan megkapják a tartózkodási engedélyt, míg másoknak ez akár évekbe telik. Ha valaki az adminisztratív akadályok miatt nem kap gyorsan állást, akkor nem lehet azzal vádolni, hogy nem akar beilleszkedni. Az ukránok helyzete e szempontból könnyebb” – fejtegette Andrea Nahles, aki szerint a döntéshozók feladata, hogy mindenki számára „járhatóvá tegyék a tisztességes munkához vezető utat.” Mint mondta, túl sok jól képzett ember dolgozik képességei alatt, pedig a munkaerőpiac fogékonyabb, mint 30 éve volt, s most a járvány és a háború okozta válságok kezelésénél a tekintetben is változás figyelhető meg, hogy a korábbiakkal ellentétben nem szűntek meg tömegével a munkahelyek.

„Meggyőződésem, hogy a munkaerőpiac stabil marad, a munkanélküliség alig fog nőni valamivel a tél folyamán” – szögezte le.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség vezetője arra is utalt, hogy Németország későn eszmélt, másoktól messze lemaradva kapcsolódott be a diplomások és a szakmunkások felszívásába. A szakmunkásokra vonatkozó bevándorlási törvény két éve született meg, „nemzetközi összehasonlításban nagyon későn. És a külföldi munkavállalóknak még mindig viszonylag sok akadályt kell leküzdeniük ebben az országban. Ez a vízumok kiadásánál kezdődik, és a létszámhiányos bevándorlási hivatalokban és a külföldi diplomák nyelvi korlátok miatt vánszorgó honosításával folytatódok” – magyarázta Andrea Nahles, és mielőbbi lépéseket sürgetett a bevándorlás megkönnyítése érdekében.

Kapcsolódó írásaink