Drogháború Thaiföldön: az összes szerzetest elvitték egy templomból a hatóságok

A Thaiföld közepén fekvő Fecsabun tartomány szerzeteseit hétfőn vitték el a rendőrök, miután kiderült, hogy a metamfetamin-drogtesztjük pozitív lett. Bunlert Thintaptháj rendőrtiszt beszámolója szerint később egy egészségügyi intézménybe szállították őket, hogy drogrehabilitációs elvonókúrán vegyenek részt.

A rajtaütés a drogkereskedelem országszerte zajló visszaszorítása keretében zajlott, azt azonban nem árulta el a rendőrtiszt, hogy mi vezette őket a Bung Szam-Fan körzetbeli szerzetesekhez.

Thaiföldön az elmúlt években meglehetősen nagy forgalma volt a kábítószereknek: az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint tavaly minden eddiginél nagyobb mennyiségű metamfetamint foglaltak le.

Mianmar már legalább tíz éve küzd elképesztő mértékű drogproblémával. A délkelet-ázsiai országnak mára azonban már nemcsak a drog fogyasztása okozta társadalmi problémával, hanem az arra rátelepedő kartellekkel is meg kell küzdenie. Ya ba, ice (jég), pil kuda – ezen hangzatos egzotikus nevek mindegyike ugyanis egy dolgot takar: metamfetamint. Mianmar problémája azonban közel sem állt meg az országhatároknál, hiszen a legszerényebb becslések szerint is a délkelet-ázsiai metamfetamin-kereskedelem önmagában 61 milliárd dolláros üzletág. A szállítás pedig nem ismer országhatárokat. Ennek esett áldozatul szinte minden ország Mianmar szomszédságában, azonban az egyik legsúlyosabban érintett állam mindenképpen Thaiföld, amely éppen a kartellek és csempészek útjában fekszik.

A kilencvenes években hazánkban is volt egy arany háromszög, ám míg az az olajszőkítéshez volt köthető, addig ez az elevezés a régióban a kereskedelemmel szinte egyidős. Ez az a terület ugyanis, ahol a Mekong folyó három ország határát is mossa: Laosz, Mianmar és Thaiföld is karnyújtásnyira csak van. Ennél tökéletesebb csempészútvonalat pedig kívánni sem lehetne, így a régió szervezett bűnözésének nagy része is ide koncentrálódik. Nem csoda tehát, hogy a háború aktív, fegyverekkel vívott szakasza is itt összpontosul, hiszen a thai hadsereg már nem egyszer a tengerészgyalogságot vetette be a terület biztosításának érdekében. Természetesen az illegális kereskedelem nem áll meg a drogoknál: itt zajlik a régió ember-, fegyver- és állatkereskedelmének nagy része is. Emellett nem szabad elfelejteni azt a szomorú tényt sem, hogy Thaiföld szárazföldi határai Mianmarral éppen a legszegényebb, legelszigeteltebb részei az országnak, így ha valaki tudja az utat a dzsungelen keresztül, könnyedén és észrevétlenül kelhet át a határon.

Valószínűleg a thai hatóságok és a kormány is ezt kérdezte magától egy adott ponton, hiszen ahogy egy interjúban Jeremy Douglas, az ENSZ régiós és képviselője kifejtette, az országnak és a régiónak is megvan a történelme ezzel a szerrel. Azonban az a robbanás, ami napjainkban tapasztalható, a fogyasztás szempontjából példa nélküli. Douglas ezt részben azzal magyarázza, hogy a szegény Mianmarból érkező, olcsón előállított Ya ba pirulák szinte ingyen vannak Thaiföldön. A probléma széles körűvé válásához az is kellett persze, hogy mind Mianmar, mind pedig Thaiföld szegény régióinak lakóit könnyű volt egy kis pluszjövedelemmel a kartelleknek behálózniuk. Ez a folyamat nem új keletű, hiszen van olyan lakos, aki a sajtónak nyilatkozva elmondta, édesanyja, de még ő is egész életét a drogkereskedelemben töltötte. A kartellek rendszerint egész közösségeket uralnak a fontos területeken, útvonalak mentén, akik így minimális mértékben ugyan, de részesülnek a szervezett bűnözés bevételeiből.

A probléma tehát nem új keletű, de hogy a társadalmi romboló ereje mekkora, azzal csak nemrég szembesült Thaiföld és a világ is. A metamfetamin egy elképesztően erős, magas függőségi potenciált hordozó drog. A használója könnyebben koncentrál, energikusabbá válik, olyannyira, hogy akár napokig nem is alszik, emellett pedig még látszólag mellékhatása sincsen. A náci vezetés nem véletlenül rendszeresítette a háború alatt a katonák körében más név alatt ugyan, de ugyanezt az anyagot. A problémák azonban nem sokkal később már jelentkeztek is, hiszen már a II. világháborúban kiderült, a szer hosszú távú használata szellemi és fizikai végkimerülést okoz, használója függővé válik, ítélőképessége és mentális készségei pedig szépen lassan eltűnnek.

Nemrég rázta meg a világot a hír, hogy egy ámokfutó lövöldözésbe kezdett egy thaiföldi óvodában, amely során harmincheten életüket vesztették, köztük több gyerek is. A rendőrség nem sokkal később azonosította az elkövetőt, Panya Khamrabot, akiről a közvélemény legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy rendőr. Khamrabot nem sokkal korábban felmentették a szolgálat alól, mert metamfetamint találtak nála.

Az eddigi információk alapján a volt rendőr a fiáért indult, amikor azonban megtudta, hogy a gyermek nincs ott, ez felzaklatta, és lövöldözni kezdett. A kormány egyértelmű lépéskényszerbe került tehát, a probléma csak az, hogy a thai hatóságok eddig is erőn felül igyekeztek megállítani a metamfetamin-járványt, ám ezután még magasabb fokozatra kapcsolt a drogháború. Az utcai dílerektől a kereskedőkön át az egyszerű fogyasztókig mindenkinek hadat üzent az ázsiai ország kormánya, a szerzetesek esetét elnézve pedig ezt igen komolyan is gondolják.