Külföld

Véget ért Románia uniós igazságügyi monitoringja

Véget ért a román igazságügyi rendszer 15 éve tartó európai uniós monitoringja, az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) – jelentette be kedden a román államfő.

Véget ért Románia uniós igazságügyi monitoringja
Klaus Iohannis román államfő
Fotó: AFP

Klaus Iohannis szerint Románia újabb fontos lépést tett az európai integráció útján, az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett országjelentésében ugyanis megállapította: Románia teljesítette a CVM-ben megfogalmazott ajánlásokat és azokat a célkitűzéseket, amelyeket európai uniós tagfelvétele idején, 2007-ben kijelöltek számára.

„Ez egyértelmű elismerése annak, hogy Románia meghozta a jogállam megszilárdításához szükséges reformokat, és visszafordíthatatlanul halad a korrupcióellenes harc útján" – értékelte a román államfő.

Rámutatott: a bukaresti parlament idén új igazságügyi törvénycsomagot fogadott el, amelyet az alkotmányossági kontroll után hatályba is léptettek. Szerinte Románia bebizonyította, hogy megvan mind a politikai akarat, mind a társadalmi támogatás az esetleges kisiklások kiigazítására, és az ország képes gyors pályakorrekciót végezni, hogy visszatérjen a demokrácia útjára, ahogyan ez az utóbbi két évben történt.

Iohannis leszögezte: a mostani volt a Romániáról szóló utolsó országjelentés a CVM keretében, a továbbiakban Románia brüsszeli monitoringja – az unió többi tagállamához hasonlóan – az általános jogállamisági mechanizmus keretében folytatódik.

„Meggyőződésem, hogy az EB által is elismert eredményeket továbbiak követik, így az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága, valamint a korrupció leküzdése megmásíthatatlan állandókká válnak Románia számára" – zárta nyilatkozatát Iohannis.

Románia azt reméli, hogy a CVM lezárása után nem akadályozzák tovább csatlakozását a schengeni övezethez. Az Európai Unió különböző intézményei elismerték ugyan, hogy Románia már több mint tíz éve teljesíti a schengeni tagság határőrizettel kapcsolatos technikai feltételeit, felvételét azonban több tagország – kezdetben Németország és Franciaország, majd Finnország és Hollandia – vétója megakadályozta. Mivel az ellenzők főleg a korrupcióval, illetve az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos aggályaikat hangoztatták, Románia schengeni csatlakozásának feltételévé vált az igazságügyi monitoring sikeres lezárása.

Az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa várhatóan december 8-i ülésén tűzi ismét napirendre Románia belépését a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

Kapcsolódó írásaink