Kazahsztán visszautasította az EBESZ elnökválasztással kapcsolatos bírálatát

A kazah külügyi tárca szerint az EBESZ jelentése nélkülözi a tárgyilagosságot. A dokumentum a minisztérium szerint részrehajló következtetéseket tartalmaz, nyilvánvalóvá téve, hogy egyáltalán nem áll szándékában elismerni az energiában gazdag közép-ázsiai ország belső helyzetében végbement fejlődést.

A tárca szerint a jelentés ráadásul minden alapot nélkülöző, nem megerősített vádaskodásokat is tartalmaz.

Az EBESZ hétfői jelentése szerint a kazahsztáni előrehozott elnökválasztáson nem volt valódi versengés, és további reformokra van szükség.

Az Európai Unió kedden a politikai sokszínűség és az állampolgárok politikai életben történő részvételének növelésére szólította fel a kazah vezetést, illetve arra, hogy teljes körűen hajtsa végre az EBESZ ajánlásait. Brüsszel mindemellett üdvözölte az eddig megvalósított, széles körű politikai és gazdasági-társadalmi reformokat Kazahsztánban.

A végeredmény szerint Kaszim-Zsomart Tokajev 69,4 százalékos részvétel mellett a voksok 81,31 százalékát szerezte meg. A választáson öt, lényegében ismeretlen jelölt indult vele szemben.

Tokajev 2019 júniusában lett Kazahsztán elnöke, miután az országot csaknem 30 évig vezető Nurszultan Nazarbajev lemondott. Azon a választáson Tokajev a szavazatok 70,96 százalékával nyert.

A júniusi kazahsztáni népszavazáson alkotmányreformot fogadtak el, amelynek értelmében az államfő mandátuma az eddigi ötéves helyett hétéves lesz, és nem választható újra.

Az elnökválasztás 2024-ben lett volna esedékes, de Tokajev a reformok és az állam szerkezetének megerősítésére hivatkozva előrehozta.