Külföld

Az Európai Bizottság iránymutatást tett közzé az energiaválság kezelésére

A magas energiaárak, az infláció, az ellátási zavarok, a megnövekedett adósságszint kihatnak az üzleti tevékenységre, és csökkentik a háztartások vásárlóerejét

Az Európai Bizottság elindította európai szemeszterének 2023-as ciklusát, amelynek keretében iránymutatásokat adott ki az energiaválság kezelésére, valamint Európa zöld- és digitális átállásának segítésére – közölte a brüsszeli testület az európai szemeszter kedden közzétett őszi csomagjában.

Az Európai Bizottság iránymutatást tett közzé az energiaválság kezelésére
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay

Jelentésében az uniós bizottság azt írta, a magas energiaárak és az infláció, az ellátási zavarok, a megnövekedett adósságszint és az emelkedő hitelfelvételi költségek kihatnak az üzleti tevékenységre, és csökkentik a háztartások vásárlóerejét.

A kihívások összehangolt fellépést igényelnek az energiaellátás biztosítása, a gazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a háztartások és vállalkozások védelmére, az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett – emelték ki.

Az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció segíteni fogja a tagállamokat azáltal, hogy prioritásokat határoz meg, valamint szakpolitikai iránymutatást nyújt az elkövetkező évre vonatkozóan – írták.

Az európai szemeszter őszi csomagjában az idei éves növekedési jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság közölte: alapvető fontosságú, hogy középtávon folytatódjon a társadalmi és gazdasági ellenállóképesség fokozása, valamint a fenntartható növekedés előmozdítása. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források biztosítják az európai vállalkozások, infrastruktúra és készségek megerősítésére irányuló beruházások folyamatos áramlását, és támogatja a 2026-ig tartó reformprogramot. Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi megszüntetésére irányuló uniós terv, a REPowerEU célzott beruházások és reformok révén kiegészítő forrásokat fog mozgósítani az uniós energiarendszerek ellenállóképességének növelésére és az energiaszegénység megelőzésére.

Az alacsony és közepes adóssággal rendelkező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése illeszkedjen a szakpolitikai irányvonalakhoz. A magas adóssággal rendelkező tagállamoknak pedig prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, konkrétan a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedését a középtávú potenciális kibocsátásnövekedés alá kell szorítaniuk – írták.

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás értelmében az euróövezeti tagállamoknak 2023–2024 folyamán egyebek mellett össze kell hangolniuk költségvetési politikáikat annak elősegítésére, hogy az infláció időben visszatérjen az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos középtávú célhoz. Biztosítaniuk kell, hogy az energiaválság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, valamint elő kell mozdítaniuk a bérek olyan alakulását, amely megőrzi a munkavállalók vásárlóerejét, ugyanakkor korlátozza az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat.

Kiemelték, hogy az uniós munkaerőpiac 2021 harmadik negyedéve óta teljes mértékben kilábalt a koronavírus-járványból, jól teljesít, és a foglalkoztatás meghaladja a világjárvány előtti szinteket. Meg kell erősíteni ugyanakkor azokat a szakpolitikákat, amelyek elősegítik a munkavállalók számára a keresett készségek elsajátítását, ezáltal csökkentve a magas munkaerő- és szakemberhiány kockázatát.

A jelentés emlékeztetett, hogy a 2021 óta tapasztalható áremelkedések, amelyeket az ukrajnai háború még inkább felgyorsított, nyomást gyakorolnak mind az uniós gazdaságra, mind a háztartásokra. A reál GDP növekedése 2022 tavaszán lelassult, a háztartások reáljövedelme pedig a koronavírus-járvány óta először csökkent. Ebben a helyzetben intézkedéseket kell hozni a minimumjövedelem védelmének, kiterjesztésének és megfelelőségének javítására – írták. Ez hozzá fog járulni a foglalkoztatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok megvalósításához is – emelték ki.

Az Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Ciprusra, illetve Portugáliára vonatkozó kiigazítási programot követő felügyeleti jelentés következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes törleszteni adósságát.

Végezetül közölték, Görögország esetében a megerősített felügyeleti keret 2022. augusztusi lezárása óta kedden tettek közzé először kiigazítási programot követő felügyeleti jelentést. A jelentés megállapította, hogy Görögország az Ukrajna elleni orosz háború okozta nehézségek ellenére megtette a kötelezettségvállalásai teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez a jelentés alapul szolgálhat az eurócsoport számára ahhoz, hogy döntést hozzon a 2018 júniusában elfogadott, szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések utolsó részletének folyósításáról – tették hozzá.

Kapcsolódó írásaink