Külföld

Zöld jelzést kapott a katatörvény az Alkotmánybíróságtól

Az Alkotmánybíróság péntek kora délután közzé tett határozatában – elsősorban hatásköri korlátok miatt – elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők által megfogalmazott indítványt. A honatyák a nyáron elfogadott katatörvény alkotmányosságát támadták meg.

Zöld jelzést kapott a katatörvény az Alkotmánybíróságtól
Hiába tüntettek, nem volt igazuk
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Augusztus 2-án egy egyéni ügyvéd megtámadta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló 2022. évi XIII. törvényt az Alkotmánybíróságnál (AB). Álláspontjában kifejtette, szerinte annak elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy hatásvizsgálat, a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a szabályozás pedig súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot is.

Időközben több alkotmányjogi panasz mellett szeptember 21-én befutott ötvenkét ellenzéki országgyűlési képviselő utólagos normakontrollra irányuló indítványa is, amely szeptember 26-án került előadó alkotmánybíróhoz. Mindannyian a katatörvény Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az AB-tól.

Az AB öttagú tanácsa határozatában megállapította, hogy a jogszabály megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények teljesültek. A határozat indoklása szerint az Alaptörvénynek az AB hatásköreire vonatkozó korlátja nem teszi lehetővé, hogy a testület az alaptörvényi rendelkezéseken kívüli eljárási követelményeket is számon kérje a törvényalkotón. Ilyen például az országgyűlési vita hossza és a kivételes eljárás elrendelésének oka, továbbá az sem áll módjában, hogy a törvény megalkotását és kihirdetését követő folyamatot vizsgálja.

Az Alaptörvény továbbá kizárólag azt teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára – folytatódik a az öttagú tanács érvelése –, hogy a központi adónemről szóló törvényt néhány alapjoggal (az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálja felül, és ezek sérelme miatt semmisítse meg.

Mint írták, a megkülönböztetés tilalma és a jogállamiság nem található meg a felsorolásban, ezért ezzel összefüggésben érdemi alkotmányossági felülvizsgálat nem volt lefolytatható, az emberi méltósághoz való jog sérelme pedig nem azonosítható a diszkriminációval. Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a törvényalkotó által hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezéseket hatályba léptesse. Az Alkotmánybíróság ezért az utólagos normakontroll indítványt elutasította.

Kapcsolódó írásaink

Mentőöv a katásoknak

ĀOlyan lépések történtek, amelyekkel az államháztartás, a vállatok és vállalkozók egyaránt jól járnak + VIDEÓ