Külföld

Przewodów és egy új Pax Americana víziója

Hiába próbálja a przewodówi rakétatámadást kivizsgáló lengyel és amerikai szakértők megállapításait megkérdőjelezni az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, egyre kisebb szerephez jut a háborút lezárni kívánó békekötés előkészítésében. 

Przewodów és egy új Pax Americana víziója
A lengyelországi rakétatalálat helyszíne
Fotó: Facebook/Mitrovits Miklós

Gyanús az az ingerült követelőzés, amellyel Volodimir Zelenszkij az ukrajnai rakéta lengyelországi becsapódásának helyszínére saját vizsgálóbizottságot akar küldeni. Ez nemcsak az eddig feltárt tények fényében tűnik így, hanem leolvasható volt a kiváltságos kijevi újságírók arcáról is, akik szerdán lehetőséget kaptak egy asztalhoz ülni az elnökkel, és kérdéseket tehettek fel neki. Az államfő nyomán – a központi propagandabüróban kialakított narratíva tálalásának megfelelően – Denisz Smigal miniszterelnök, Dmitro Kuleba külügyminiszter és Denisz Reznyikov hadügyminiszter megnyilvánulásaikban nem egyszerűen lebegtetik, hanem erős kétségüket fejezik ki, hogy az ukrán hadsereg indította el a Przewodówban krátert vájt és helyi gazdálkodók életét kioltó Sz–300-as rakétát.

Ez a fajta elhárító, a felelősséget nem vállaló ukrán vezetői magatartás egyébként nem újkeletű. Emlékezhetünk rá, hogy március közepén is hosszasan várni kellett arra a beismerésre, hogy az ukrán hadseregé az a nagy méretű felderítő drón, ami programozási hiba miatt Románián és Magyarországon átrepülve egészen a horvát fővárosig bitangolt el, és egy zágrábi lakóövezetben zuhant a földre.

A fegyverszállítások terén a NATO-beli és az amerikai patrónusok nagyvonalú támogatását és elnéző hozzáállását bíró Zelenszkij részéről azért is érthetetlen az érintetlenség látszatát kelteni, mert így szembemegy szövetségeseivel, és az egész világ előtt megkérdőjelezi az amerikai és a lengyelországi szakértők hozzáértését. Ez több mint furcsa, és nagy fricska Joe Bidennek, aki Balin, a G20-as csúcs idején elsőként közölte, hogy a röppálya alapján nem tekinti oroszországi akciónak az incidenst. Az ukrán vezetés annak ellenére sem ismeri el, hogy a saját – vélhetően szlovákiai eredetű adományarzenálból származó – fegyvere okozott szerencsétlenséget a határ lengyel oldalán, hogy az Egyesült Államok elnöke bejelentéseit cáfolhatatlan információk birtokában szokta megtenni. Ebben az esetben a közelben a légteret figyelő AWACS gép követte nyomon a rakéta útját az indítás pillanatától a becsapódásig.

Alighanem Andrzej Duda lengyel államfő is nehéz helyzetben volt, amikor Zelenszkijjel telefonon beszélve azt kellett végig hallgatnia, hogy ukrán partnere figyelmen kívül hagyva a tényeket az oroszok Lengyelország elleni támadásának próbálja beállítani a „tévútra” került rakéta lezuhanását.  

Csak bízni lehet benne, hogy a készülő lengyel–amerikai jelentés majd a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz, és számos, most még talányos körülmény is megismerhetővé válik. Ilyen például, hogy a rakéta felrobbant-e egyáltalán? A bemutatott felvételeken ugyanis a mély gödör szélén látható felborult vontató szinte egyben van, a gumiabroncsok sem szakadtak cafatokra. A rakétatest egy letört darabjáról készült fotó fényes fémet mutat, nincs rajta nyoma robbanásnak. Az Sz–300-as súlya robbanófej nélkül körülbelül másfél tonna, ezért nagy sebességű földet érése nyugodtan okozhatta a krátert a lengyel farmergazdaság udvarán. Lehet, hogy az egyébként nagy pusztító erejű rakéta eleve robbanófej nélkül repült, mert más volt a funkciója?

A háttérben megbúvó okokat egyelőre csak feltételezni lehet. Egyértelmű viszont, Kijevnek nincs ínyére, hogy Washington és Moszkva között több csatornán, több helyszínen és egészen magas szinten egyeztet a háborúról, és keresi a módját a harci cselekmények belátható időn belüli lezárásának. Erről William Burns, a CIA főnöke a minap közvetlenül tájékoztatta Zelenszkijt Kijevben.

Az ukrán vezetés a harci sikerekre építve úgy gondolja, hogy nem lehet kompromisszum, távlatilag az ő igényeiknek kell érvényesülniük a tűzszünetről, a békéről indítandó egyeztetéseken. Egy mozzanat tekintetében történt csupán változás, nevezetesen a mostani zelenszkiji retorikából már hiányzik Vlagyimir Putyin eltávolításának mint tárgyalási feltételnek a követelése.

Alternatív hírforrások szerint az orosz–amerikai puhatolózás során Washington kemény választás és nehéz döntések elé állítaná Moszkvát a háború lezárása áraként. A bűvös szám a hetes. Oroszországnak vállalnia kellene, hogy visszavonul a 2022-ben megszállt ukrán területekről, valamint a 2014-ben elfoglalt luhanszki és donyeci térségekből is. Az ukrán határ belarusz és orosz oldala teljes hosszában 100 kilométer széles demilitarizált zóna jönne létre. Oroszország a Krímből is kivonná csapatait, de a félsziget státusáról a végleges döntés hét év múlva születne meg. Az Egyesült Államok garanciájával Ukrajna hét évre levenné napirendről az euroatlanti csatlakozás forszírozását.

Nagy, nagy fantáziával képzelhető csak el, hogy Oroszország rászánja magát egy ilyen mértékű anyagi, katonai és presztízsretirálásra. Hasonlóképpen kemény dió lesz Kijev meggyőzése, bár ez a Pax Americana az évtizedek távlatában Ukrajna előnyét szolgálná.

Kapcsolódó írásaink