Külföld

Közös határvédelmi erőt hoz létre Szerbia, Ausztria és Magyarország

Közös határvédelmi erő létrehozásáról állapodott meg a belgrádi csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar, Aleksandar Vučić szerb és Karl Nehammer osztrák kormányfő. Orbán Viktor az Európai Unió vezetését sürgette, hogy mielőbb tegye lehetővé Szerbia integrációját. Vučić arról beszélt, hogy Szerbia nem akar a migránsok parkolója lenni. Nehammer pedig kijelentette: az uniós rendszer megbukott, a tagállamoknak maguknak kell megtalálniuk a partnereiket és az összefogás lehetőségeit.

Közös határvédelmi erőt hoz létre Szerbia, Ausztria és Magyarország
Orbán Viktor miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök és Karl Nehammer osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart plenáris tárgyalásuk után a második magyar–osztrák–szerb, háromoldalú csúcstalálkozón Belgrádban 2022. november 16-án
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Szerbia európai uniós tagsága európai érdek, és sokkal könnyebben tudnának védekezni a migrációval szemben, ha Szerbia is az Európai Unión belül lenne – állapította meg Orbán Viktor a belgrádi csúcstalálkozó után. A magyar kormányfő szerb és osztrák kollégájával találkozott szerdán, hogy megerősítsék a három ország határvédelmi együttműködését. A miniszterelnök a tárgyalást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az európai biztonság kulcsországa Szerbia, hiszen amikor a saját határait védi, az egész Európai Uniót is védi.

Addig is, amíg a csatlakozás nem történik meg, egyetlen cél lehet, hogy a védelmi vonalakat minél inkább délre toljuk – vélte Orbán Viktor, majd elmondta: Szerbia, Ausztria és Magyarország egy közös határvédelmi erőt hoz létre. Magyarország az ehhez szükséges személyi állományt és technikai eszközöket azonnal rendelkezésre bocsátja – tette hozzá.

A magyar és a szerb nemzet sorsközösségben van egymással, ami azt jelenti, hogy együtt vannak jóban és rosszban, segítik egymást. „Miután sorsközösségben vagyunk, együtt kell működnünk” és Aleksandar Vučić Magyarország történetének legjobb szerb partnere – fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy látja, a mostani találkozó az egész Balkán számára fontos, mert „az egész Balkán szenved a migrációtól”.

Kijelentette továbbá, hogy a migrációt nem menedzselni, hanem megállítani kell, „egyetlen esetben nem jönnek a migránsok be az országodba”: ha tudják, hogy nem fog sikerülni. Azt kell világossá tenni, hogy „nem lehet bejutni a mi országainkba törvénysértő módon” – mutatott rá. A kormányfő kitért arra is, hogy 250 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg ebben az évben a magyar hatóságok, az ország pedig 2015 óta 1,6 milliárd eurót költött határvédelemre, amelyből Brüsszel mindössze 1,2 százalékot térített meg.

„Aláírtunk egy fontos memorandumot, amely az illegális migráció megfékezését tűzi ki célul, és ennek érdekében még az év vége előtt újabb határozott lépéseket fogunk tenni” – közölte ugyancsak a találkozót követő sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić. A B92 szerb portál szerint a szerb elnök is szóba hozta a fokozódó nyomást: tavaly óta jelentősen nőtt a határsértők száma. A migránsok több mint 40 százaléka afgánnak vallotta magát, és jellemzően két irányból, Észak-Macedóniánl (51 százalék) valamint Bulgárián (32 százalék) keresztül érkezik déli szomszédunkhoz.

Belgrád megállapodott a partnereivel arról, hogy több rendőrt telepítenek az észak-macedóniai határra. „Amennyire csak lehet, délre akarjuk tolni a védelmi vonalainkat, mert ez Európa és a hazánk érdeke. Nem akarunk a migránsok parkolója lenni” – szögezte le Aleksandar Vučić. Szerbia elnöke hozzátette, megállapodás született a visszafogadásról is, amelynek költségeit a jövőben méltányos módon megosztják egymás között a felek.

„Az uniós rendszer megbukott. Az egyes tagállamok kénytelenek maguk partnereket találni az illegális migráció elleni küzdelemhez” – ezt már az osztrák kancellár állapította meg, utalva arra, hogy Szerbiával és Magyarországgal sikerült szoros együttműködést kialakítani e téren. Karl Nehammer hozzátette: Ausztria további száz rendőrt küld a szerb határra, valamint drónokat és járműveket biztosít a védelmi kapacitás növeléséhez.

Kapcsolódó írásaink