Külföld

Migránsveszély: Róma nem enged a civil szervezetek és az Európai Bizottság nyomásának

Másodjára is megvizsgálták a szakértők azokat a migránsokat, akiknek korábban megtiltották, hogy elhagyják a Humanity 1 és a Geo Barents fedélzetét. A döntésük értelmében szerda éjszaka végül mindenkit partra tettek. Az olasz kormány jelezte: ez nem azt jelenti, hogy megváltozott a hozzáállásuk, a Sea Viking előtt például nem nyitották meg Catania kikötőjét. Közben Róma Líbiával folytat tárgyalásokat, az EU pedig Egyiptommal egyezett meg a szárazföldi és tengeri határaik fokozott védelméről.

Migránsveszély: Róma nem enged a civil szervezetek és az Európai Bizottság nyomásának
Hosszú huzavona után az olasz hatóságok megengedték, hogy az utolsó migránsok is partra szálljanak a Humanity 1-ről
Fotó: Facebook/SOS-Humanity

Partra szállhattak az éjszaka folyamán a Humanity 1 és a Geo Barents fedélzetén napokon át veszteglő migránsok. Az Il Giornale tudósítása szerint szerda este egy interkulturális és migrációs pszichológusokból álló szakértői csoport egy pedagógus kíséretében – ez az úgynevezett triázs – újra megvizsgálta az SOS Humanity hajóján rekedt 35 és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) hajóján várakozó 214 embert. A szakértők arra jutottak, hogy valamennyien közepes, illetve magas pszichés nyomásnak vannak kitéve, amit a bezártság súlyosbíthat.

Az éjszaka folyamán ezért mindenki elhagyhatta a fedélzetet, noha korábban ezt csak a nőknek, a gyermekeknek és az orvosi ellátásra szorulóknak engedték meg az olasz hatóságok. A kormány ugyanakkor jelezte: nem változtatnak azon a rendelkezésen, amely a kiemelten veszélyeztetett, sérülékeny csoportokra korlátozza a befogadást és az ellátást. A bevándorláspárti civil szervezetek emiatt eljárást kezdeményeztek Lazio és Róma közigazgatási, valamint a cataniai városi bíróságánál. Vitatják továbbá az olasz vezetés azon nézeteit is, melyek szerint Szicília és Dél-Itália kikötőit csak a SAR, vagyis a kutatási és mentési övezetek határain belül tevékenykedő hajók előtt nyitják meg, s hogy a partraszállókat a lehető legrövidebb időn belül át kéne venniük annak az országnak, amelynek zászlaja alatt a mentőhajó hajózik.

Ennek megfelelően a francia felségjelzésű Ocean Vikinget nem engedték kikötni, pedig Emmanuel Macron telefonon győzködte az olasz kormányfőt, Giorgia Melonit, az Európai Bizottság pedig közleményben szólította del Rómát, hogy nyissa meg Catania kikötőjét a 234 migránst szállító hajó előtt. Hiába. Az SOS Méditerranée által üzemeltetett hajó kénytelen volt Marseille felé venni az irányt.

A Humanit 1 és a Geo Barents kapitányai ugyanakkor jelezték: tankolás és a legénységváltás után visszatérnek a Földközi-tengerre, és folytatják a missziójukat. Mind az SOS Humanity, mind pedig az MFS vezetői és jogászai arra hivatkoznak, hogy a tengerjog szerint a vízből mentett személyeket a legelső biztonságos kikötőbe kell szállítaniuk. Ez egyébként a Tunéziából és Líbiából lélekvesztőkön útnak indított migránsok esetében többnyire Málta lenne, Valletta azonban – ahogy mondani szokás – egyszerű, de nagyszerű megoldást talált a kihívásra: a partiőrség nem válaszol az NGO-k segélyhívásaira, s ezzel a probléma megoldását áttolja az olaszokra.

Róma és az EU – megint csak a civil szervezetek haragját kiváltva – a transzfer- és kibocsátóországokkal igyekeznek megegyezésre jutni. Az MSF Sea a minap azon hőbörgött, hogy Olaszország megújítja a Líbiával korábban kötött egyezményt, az unió pedig október 30-án írt alá megállapodást Egyiptommal. Az előbbi értelmében a líbiai hatóságok, különösen a parti őrség, Róma pénzügyi támogatásával fokozzák a szárazföldi és tengeri határok védelmét, hogy megakadályozzák a migránsok Európába jutását.

Kapcsolódó írásaink