Külföld

Franciaország a befolyást a védelmi politika stratégiai elemének tekinti

Az elnök szerint riválisaik „teljes digitális lexikont hoztak létre” a francia biztonság és a hírnév kétségbe vonására

Emmanuel Macron francia államfő szerdán bejelentette, hogy a „befolyást” Franciaország a védelmi politikája egyik stratégiai funkciójává akarja tenni a félretájékoztatás elleni küzdelem megerősítésével, a civil lakosság manipulálásának megakadályozására.

Franciaország a befolyást a védelmi politika stratégiai elemének tekinti
„Nem leszünk türelmes nézők a Franciaországgal ellenséges narratívák és álhírek terjesztése közben, a meggyőzés a stratégiai követelmények egyértelmű része” – jelentette ki a francia elnök.
Fotó: AFP/POOL /ERIC GAILLARD

„Nem leszünk türelmes nézők a Franciaországgal ellenséges narratívák és álhírek terjesztése közben, a meggyőzés a stratégiai követelmények egyértelmű része” – jelentette ki a francia elnök a haditengerészetnek a dél-franciaországi Toulonban található bázisán tett látogatásán. Jelezte, hogy ehhez a küzdelemhez újabb erőforrásokat biztosít az állam.

„Át kell gondolnunk Franciaország fellépésének kommunikálását, gőg és rosszul értelmezett gátlások nélkül” – tette hozzá az államfő Franciaország védelmi stratégiai prioritásainak bemutatásakor.

„Eleget figyeltük, hogyan terjednek rosszindulatú történetek Afrikában, gyakran külföldi szereplők beavatkozása nyomán, s hogyan nagyítják fel őket robotokkal és trollokkal” – mondta Emmanuel Macron.

Elítélte, hogy a riválisaik „teljes digitális lexikont hoztak létre” a francia biztonság és a hírnév kétségbe vonására, és „az álhíreken túl az erőszakvágy terjesztésére, a civil lakosság manipulálásra, és ezáltal a konfliktusok hibrid természetének növelésére” – fogalmazott az államfő.

„Franciaországnak ezentúl tudnia kell haladéktalanul észlelni az ellene folytatott hibridháború ezen formáit, meg kell őket fékezni, és részünkről, de egy demokráciához méltóan, meg kell tudni előzni őket, és a digitális és fizikai területeket a saját hasznunkra kell tudni fordítani” – tette hozzá.

„Egy kizárólag válaszadó, sőt védelmi fellépés, amely a passzivitás egyik formájának tűnhet, többé nem lesz ránk jellemző” – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron.

„A befolyás így mostantól újabb eszközökkel ellátott stratégiai funkció” – mondta az elnök.

Januárban rendezik a Macron elleni merényletterv perét

A vádhatóság terrorcselekmény előkészítésére létrejött bűnszövetkezet címén rendelte el a 22 és 62 év közötti gyanúsítottak bíróság elé állítását. 

Az ügyben 2018. november 6-án indult eljárás, amikor is a radikális szélsőjobboldal több szimpatizánsát előállították. A nyomozás először 14 embert gyanúsított meg terrorista összeesküvéssel, de a négy évig tartó vizsgálat végén a rendőrök két emberrel szemben a vádak ejtését javasolták.

A vizsgálóbírók végül 13 gyanúsítottat küldenek bíróság elé, s csak egy emberrel szemben ejtették a vádakat.  

Kapcsolódó írásaink