Ön mennyit tud a világ negyedik legnagyobb országáról?

A világ negyedik legnagyobb országa Észak-Amerikában található, területe 9 833 517 négyzetkilométer. Északon Kanada, délen Mexikó, keleten az Atlanti-, nyugaton a Csendes-óceán határolja. A területileg különálló, északi Alaszka állam keleten Kanadával határos, nyugaton a Bering-szoros választja el Oroszországtól, Hawaii állam a Csendes-óceánban fekszik. A mintegy 337 milliós lakosság 61,6 százaléka fehér, 12,4 százaléka afroamerikai, 6 százaléka ázsiai, 1,3 százaléka őslakos, 8,7 százaléka egyéb nemzetiségű. A spanyol ajkú lakosság aránya 19 százalék körüli, őket azonban a népesség-nyilvántartási hivatal a latin-amerikai vegyes faji háttér miatt nem sorolja be e kategóriákba. A főváros az egyik tagállamhoz sem tartozó szövetségi terület Washington, a hivatalos nyelv az angol, a hivatalos pénznem az amerikai dollár.

Gazdaság: Az Egyesült Államok a világ gazdaságilag legerősebb országa, hatalmas nyersanyagforrásokkal. Az amerikai cégek a technológiai fejlődés élvonalát képviselik, a világ vezető hatalmának számít a katonai kiadások terén és a kutatás-fejlesztésben. Még a rendkívül erős gazdaságnak is gondot okoz azonban a csillagászati méretű államadósság, a kereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya, a jövedelmi egyenlőtlenségek, az elöregedő lakosság orvosi költségeinek emelkedése, a szükséges infrastrukturális beruházások elmaradása. 2008-ban az Egyesült Államokban kezdődött a világ pénzügyi rendszerének összeomlásával fenyegető, világméretű gazdasági-pénzügyi válság. A pénzügyi szektor ezt követő stabilizálása a költségvetési deficit megugrásához vezetett, a jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazításba kezdett, ennek lezárulta után, 2015 végén kamatemelési ciklust indított el. A törvényhozás 2017-ben megszavazta Donald Trump akkori elnök nagyszabású adócsökkentési programját a gazdasági növekedés beindítása és a munkahelyteremtés érdekében. Bár 2020-ban a koronavírus-járvány okozta válság hatására 3,4 százalékkal csökkent, 2021-re már 5,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az egy főre jutó GDP tavaly vásárlóerő-paritáson 69 287 dollár, az infláció 4,7, a munkanélküliség 5,5 százalékos volt.

Történelem: Az első európai telepesek a 16. század elején érkeztek Észak-Amerikába. A keleti parton létrejött 13 angol gyarmat 1775 és 1783 között vívott függetlenségi háborújának eredményeként elszakadt Nagy-Britanniától, a Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. július 4-én hirdették ki. A 19. és a 20. század folyamán az alapító 13 államhoz további 37 csatlakozott, és több tengerentúli terület is tartozik az Egyesült Államokhoz. Az amerikai történelem két leginkább drámai fejezeteként az 1861 és 1865 között dúló polgárháborút, valamint az 1930-as évek gazdasági válságát tartják számon. Az Egyesült Államok mindkét világháborúból győztesként került ki, a Szovjetunió bukásával pedig a hidegháborút is győztesként hagyhatta maga mögött.

Államszervezet: Az Egyesült Államok az 1787-ben elfogadott és 1789-ben életbe lépett, azóta többször módosított alkotmány értelmében elnöki köztársaság, amely 50 államból és a külön közigazgatási egységet alkotó fővárosból, Washingtonból áll. A négy évre választott, egyszer újraválasztható elnök vezeti az általa kinevezett és a szenátus által jóváhagyott kormányt. A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás kongresszus. Az alsóház, a képviselőház 435 tagját két évre közvetlenül választják, a felsőház, a szenátus 100 tagjának (az 50 állam 2-2 képviselőjének) megbízatása hat évre szól, kétévente a tagok egyharmadának megbízatását újítják meg. A politikai fékek és egyensúlyok rendszerében nagy szerepe van a legfelsőbb bíróságnak, illetve a sajtó- és véleményszabadságnak.

A legutóbbi, 2020. november 3-án tartott elnökválasztást Joe Biden, a Demokrata Párt jelöltje nyerte meg, így ő lett az Egyesült Államok 46. elnöke, a hivatalban lévő republikánus Donald Trump pedig 1992 óta az első elnök, akit nem választottak újra. Az elnökválasztással egy időben rendezett kongresszusi választásokon a demokraták megőrizték többségüket a képviselőházban, és a szenátus feletti ellenőrzést is megszerezték, mivel a felsőházban 50 demokrata és 50 republikánus szenátor foglalt helyet, s szavazategyenlőség esetén a demokrata párti alelnök voksa dönt.