Külföld
Brutális kampányhajrá várható az Egyesült Államokban
Két hét múlva, november 8-án amerikaiak milliói járulnak az urnákhoz, hogy leadják szavazataikat a félidős választásokon: 435 képviselőről, 35 szenátorról és 36 kormányzóról döntenek majd.
A tét hatalmas. Az amerikai törvényhozás felsőházában 100-an foglalnak helyet, és a mandátumok eddig fele-fele arányban oszlottak meg a Demokrata (D) és a Republikánus Párt (R) között. Az Egyesült Államokban nincs olyan szigorú frakciófegyelem, mint az európai parlamentekben, tehát bármikor előfordulhat átszavazás, ha pedig mégis patthelyzet alakul ki, a szenátus üléseit vezető alelnök dönt pro vagy kontra a terítéken lévő javaslatról.
Az Egyesült Államok társadalmi és politikai megosztottságáról ugyanakkor sokat elárul, hogy a 20. és a 21. században soha nem éltek annyiszor az úgynevezett „tie-breaking vote" eszközével, mint most. Sőt, időarányosan – tekintettel arra, hogy a Biden-adminisztráció csak 2021. január 20-a óta van hivatalban – Kamala Harris (D) az abszolút csúcstartó a 26 döntő szavazatával, hiszen az őt megelőző John Adams és John C. Calhoun csak két ciklus alatt tudott összehozni ennél többet.
A szenátus
A különböző előrejelzések szerint Wisconsin (R), Nevada (D), Georgia (D) és Pennsylvania (R) a négy „csatatérállam", de billeg a demokrata New Hampshire, Arizona és Colorado, valamint a republikánus Florida, Ohio és Észak-Karolina is.
Az öt az öt elleni felállás miatt a szenátusi helyekért folytatott verseny teljesen nyitott. Mindenki arra számít, hogy „helycserék" lesznek, de komolyabb változás nem. Viszont a 35 felsőházi mandátumból, amelyekről hamarosan dönteni fognak, húszat a republikánusok birtokolnak, nekik kell tehát nagyobb erőket mozgósítani a kampány hajrájában, hiszen nemcsak újabb pozíciókat kell foglalniuk, hanem meg is kell tartaniuk a már meglévőket, ha át akarják venni a szenátus irányítását.
A fivethirtyeight.com elemzői egyébként készítettek egy algoritmust, betáplálták a különböző közvéleménykutatások, valamint a korábbi választások adatait, és 40 ezerszer lefuttatták a programot. Az eredmény: 45–55 arányú demokrata többség.
Képviselőház
Az igazi csata a képviselőházi helyekért folyik. A 435 fős testületben jelenleg 3 mandátum betöltetlen, a többin pedig 220–212 arányban osztoznak a demokraták és a republikánusok. Az előbb említett fivethirtyeight.com szimulációja ez esetben viszont 88 százalékos valószínűséggel földcsuszamlásszerű republikánus győzelmet jelzett előre.
A demokraták 2018-ban voltak a csúcson, 235 körzetben nyertek, de a következő választáson, 2020-ban ebből elvesztettek egy tucatot, többek között azért, mert akkor éppen évtizedes csúcsot döntött a munkanélküliség, azóta pedig a covid és az ország gazdasági állapota tépázta meg a tekintélyüket. A járvány félrekezelése, az afganisztáni kivonulás katasztrófája, a 8 százalék feletti inflációs ráta mind a jobboldal malmára hajtja a vizet. De a republikánusok nem ihatnak előre a medve bőrére. Már csak azért sem, mert egyelőre úgy tűnik, a Biden-adminisztráció kudarcai ellenére a demokratáknak sikerült tematizálni a kampányt, amit az abortusz és a kisebbségek védelmére, valamint a „fasizálódás” elleni küzdelemre hegyeztek ki.
Kormányzók
Az előbb említett témák különösen hangsúlyosak a kormányzóválasztásokon, mivel – szövetségi törvény hiányában – a terhességmegszakítás szabályozása ismét tagállami hatáskörbe került. Texas például az elsők között tiltotta be az abortuszt, miután a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta korábbi, a Roe kontra Wade ügyben hozott döntését. Ez a kérdés azonban megosztja még a republikánus szavazókat is, így a korábban jobboldali várnak számító államban akár meglepetés is születhet. Igazi csatatérnek viszont Arizona, Wisconsin, Nevada és Oregon, valamint Kansas számít. Az első négyben gyakorlatilag hibahatáron belül van a különbség a két párt jelöltje között, az utóbbiban pedig csak egy hajszálnyira vezetnek a demokraták.
Ahogy már említettük, 36 államban tartanak egyúttal kormányzóválasztást is november 8-án. Közülük 14-ben borítékolható, háromban szinte biztos a republikánus győzelem; a nem-választó államok többségének (nyolcnak) szintén jobboldali vezetője van. Ezzel együtt a végeredmény itt is könnyen lehet döntetlen – ebből pedig az következik, hogy a kampány utolsó két hete minden szinten brutális lesz.
