Történelmi fordulat Kínában

Leküzdhetetlennek tűnő feladat állt előttünk, de épp a nagysága az, ami végtelenül nagyszerűvé és dicsőségessé tette a kínai nép eredményét, azt, hogy vért és verejtéket nem kímélve utat nyitott az ország modernizációja felé – mondta Hszi Csin-ping a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. kongresszusának zárónapját követő sajtótájékoztatóján.

A 69 éves politikust harmadjára választották meg a KKP főtitkárává és a Központi Katonai Bizottság elnökévé, amire Mao Ce-tung óta nem volt példa. Hszi Csin-ping mindemellett Kína elnöke – és itt van egy, a nyugati sajtóban gyakran felbukkanó félreértés: a pártvezetést két ciklus után leadni eddig a szokásjog követelte meg, az elnökséget viszont az alkotmány, amit 2018-ban módosítottak. Hszi így 2013 és 2018 után jövőre újra ringbe száll (az eredmény nagyjából borítékolható), és ha kedvez neki a széljárás, akár élete végéig vezetheti együtt a pártot és az országot.

Hszi Csin-ping sikerét a nemzeti büszkeség megerősítésének és az ország gazdasági sikereinek köszönheti. Kezdjük az utóbbival: a kínai GDP a vezetése alatt 8500 milliárd dollárról 18 ezer milliárd dollárra nőt az idei év elejére, és szemben Európával, ahol a gazdaság növekedése 2020-ban mínuszba fordult, 2021-ben pedig éppen csak meghaladta az 5 százalékot, Peking sikeresen elkerülte a recessziót. Sőt, tavaly a 8 százalékot is túlszárnyalta a növekedés.

Emlékezetes, hogy a Donald Trump vezette washingtoni adminisztráció 2018-tól szankciók, védővámok és egyéb korlátozások bevezetésével igyekezett lassítani az EU-t lekőröző versenytársa fejlődését. Akkoriban fordított hátat a Google a Huaweinek, és korlátozták Kína hozzáférését a csúcstechnológiás chipekhez. Ennek ellenére 2021 decemberében a Washington Post már arról cikkezett: Kína a szankciók ellenére lassan beéri, majd lehagyja a Nyugatot.

Peking az elmúlt négy évben óriási összegeket költött a kutatás-fejlesztés támogatására, és nem hiába. A sanghaji Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC), az egyik legnagyobb félvezető-gyártó például 2020-hoz képest csaknem 40 százalékkal növelte a bevételei a külföldi eladásokból. A Telefonguru „legnépszerűbb telefonok” listájának első tíz helyén pedig négy kínai termék található.

És ami a nemzeti büszkeséget illeti, tavaly októberben mutatták be a világ első 5. generációs, kétüléses lopakodó harcigépét, amit a Chengdu Aircraft Industry Group gyárt. A közelmúltban vízre bocsátották a harmadik, és egyben első hazai fejlesztésű repülőgéphordozót. A kínai űrhivatal is történelmet írt: a Csang-o–5 szonda volt az első, amely valós időben észlelt vizet a Holdon a leszállóhelyén. Nem alaptalanul jelentette be tehát Hszi Csin-ping, hogy a következő évtizedek célja, hogy Kína minden téren a világ vezető hatalmává váljon.