Külföld
Elérkezett az űrháborúk kora
Kína az ENSZ elé vinné a kozmosz felfegyverzésének kérdését
Ez az első háború, amelyben a kereskedelmi űreszközök valóban jelentős szerepet játszanak – jelentette ki a BBC-nek Jay Raymond az Egyesült Államok Űrhaderejének tábornoka. A rendelkezésre álló kapacitást – tette hozzá – arra használják, hogy elősegítsék a precíziós csapásmérést, az ellenséges rakéták előrejelzését és bármilyen egyéb, az Egyesült Államok vagy a szövetségesei ellen irányuló fenyegetés korai azonosítását.
Idén januári adatok szerint Amerikának és az ott bejegyzett vállalatoknak több műholdja kering Föld-körüli pályán, mint az összes többi országnak együttvéve: szám szerint 2804 a körülbelül 5000-ből. A második helyezett Kína, 467 szatellittel.
Kevesen tudják, hogy a világűr sem „törvényen kívüli hely”. Számos nemzetközi egyezményt fogadtak el 1963 óta, jellemzően az ENSZ égisze alatt, amelyek szabályozzák polgári és korlátozzák katonai célú „kihasználását” mind a kozmosznak, mind az égitesteknek. Bárki létesíthet például kutatóállomást a Holdon, de nem helyezhet el fegyvereket más égitesteken.
Mivel azonban az említett jogszabályok meglehetősen régiek, 1963 és 1979 között születtek, sok szempontból elavultak, tele vannak a megalkotásukkor előre nem látható kiskapukkal, szürkezónákkal.
Kína éppen ezért most azt sürgeti, hogy a világ országai üljenek tárgyalóasztalhoz, és egy új egyezményben fektessék le az űrbéli fegyverzet-ellenőrzés modern szabályait, s ezáltal vegyék elejét a kozmosz felfegyverzésnek.
A Global Timesnak nyilatkozó Szong Zsong-ping felidézte: az Egyesült Államok már az első öbölháború idején felhasználta a kereskedelmi műholdjait a hírszerzés és a felderítés megerősítésére, az orosz–ukrán konfliktusban pedig Moszkva ebből kiindulva zavaró és szabotázsműveleteket hajtott végre nyugati kereskedelmi szatellitek ellen.
Egy másik szakértő, Huang Zsi-cseng ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: az űr katonai célú felhasználása egyelőre csak az információs hadviselésre terjed ki, de az Egyesült Államok egyre agresszívebben viselkedik, és olyan előnye van a műholdvezérlésű fegyverrendszerek tekintetében, amely veszélyt jelent a világ békéjére. Éppen ezért az ENSZ-nek végre komolyan foglalkoznia kéne az űrfegyverkezés kérdésével – tette hozzá.