Külföld
Uniós biztos: A válság megszűnéséhez Putyinnak el kell veszítenie a háborút
Az ukrajnai menekültekről szóló vitában a biztos elmondta: Putyin arra törekedett, hogy megossza Európát, de hiába, ez EU egységesebb és erősebb, mint valaha. Mint mondta, mintegy 4,3 millió ukrán menekült el a háborús erőszak elől és kapott ideiglenes védelmet az EU-ban, amit az unió 2024 tavaszáig szándékozik meghosszabbítani. A tagállamok befogadták őket, de sokan visszatértek Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erők ellen vagy családjukat védelmezzék. Elmondta: Bucsa polgármestere egy közelmúltbeli találkozón arról tájékoztatta, hogy a település lakosainak mintegy 70 százaléka visszatért a márciusi mészárlás után.
„Minden ukrán azt reméli, hogy Putyin elveszti a háborút és sokan közülük az életüket is áldoznák azért hogy az Ukrajna nyerjen” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy az EU a menekültek munkavállalását igyekszik segíteni, ennek érdekében a bizottság hétfőn online álláskereső hírportált indított el, amelynek felületén a menekültek több mint hárommillió állására pályázhatnak. Emellett a bizottság 400 millió eurót különített el arra az esetre, ha a tél folyamán még több menekülő érkezne az EU-ba. „A források 30 százalékára a helyi önkormányzatok pályázhatnak” – tette hozzá.
Johansson arra is kitért, hogy az oroszok is menekülnek a mozgósítás elől, de többségük nem Európa felé veszi az irányt.
„Nagy probléma, hogyan különböztessük meg a rossz és jó szándékú orosz állampolgárokat. A turista vízumot már megvontuk tőlük, és szigorúan ellenőrzünk minden orosz menedékkérőt” – hangsúlyozta. Hozzátette: „mindennek ellenére Európa nyitott akar maradni, különösen az üldözött újságírók és ellenzéki aktivisták számára”.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében rendkívüli erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek fogadása érdekében. „Az egyik legtöbb ukrán menekültet befogadó uniós tagállam vagyunk lakosságarányosan. A menekültek ellátása folyamatos és mindenre kiterjed: ukrán gyermekek ezrei kapnak helyet köznevelési intézményeinkben, ezer feletti beteg számára kórházi ágyat biztosítunk, továbbá egészségügyi felszereléseket küldtünk, és segítjük ukrán katonák rehabilitációját is” – taglalta a képviselő.
Gál Kinga felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy míg Ukrajnából főként nők és gyermekek érkeznek, addig déli irányból, a nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális bevándorlók, többségében fiatal férfiak száma rohamosan nő.
„Felfegyverzett csoportok szervezetten támadnak határőrökre. Ez is mutatja, hogy meg kell erősíteni az unió külső határait. Az elhibázott brüsszeli migrációs stratégia helyett támogatni kellene az EU külső határvédelmét biztosító tagállamokat, így Magyarországot is” – hangsúlyozta a képviselő.
Az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik országot terrorista államnak nyilvánítson
Az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik államot, jelen esetben Oroszországot, terrorista államnak nyilvánítson – jelentette ki Ylva Johansson.
A biztos szerint nemzeti szinten lehet ilyen döntést hozni, a tagállami parlamenteknek jogukban áll így cselekedni.
Johansson elmondta, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, az ukrán erők sikeresen védekeznek a megszálló orosz hadsereg ellen, azonban Moszkva tovább fokozza a feszültséget, tömegpusztító fegyverekkel fenyeget, ukrán területeket annektál, mobilizál, és civileket támad válogatás nélkül. „Minél több sikert arat az ukrán hadsereg, Oroszország annál inkább támad civileket, civil infrastruktúrákat. Moszkva agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni" – hangsúlyozta.
A biztos azt is hozzátette, hogy véleménye szerint Oroszország már elvesztette a háborút, egyre inkább vesztésre áll a harctéren. „Az EU-nak továbbra is töretlenül egységesnek kell maradnia, és Ukrajna is győzedelmeskedni fog" – zárta beszédét Johansson.
