Külföld
Hat hét alatt kiábrándultak a brit kormányfőből
Liz Truss kinevezésekor stabilitást ígért Angliának. Ezt azonban nem sikerült valóra váltania. Sőt az adócsökkentési programjáról szóló javaslata hatalmas port kavart a szigetországban. Az ugyanis szinte kizárólag a gazdagoknak kedvezne. A brit kormány azonban azzal érvelt, hogy a pluszjövedelem majd „leszivárog” a többi társadalmi réteghez is, ennek köszönhetően pedig fel fog pörögni a gazdaság.
A bejelentés után a brit font 37 éves mélypontra zuhant a dollárhoz képest. Gazdasági elemzők azonnal jelezték, hogy ez a lépés csak tovább ront a helyzeten, és csak a társadalmi egyenlőtlenségeket fogja felerősíteni.
A Munkáspárt is nemtetszésének adott hangot, sőt még Truss saját párttársai is élesen bírálták az adócsökkentő csomagját. A kormányfő azonban nem egyedül, hanem Kwasi Kwarteng pénzügyminiszterrel dolgozta ki ezt a mestertervet.
Miután Truss szembesült azzal, hogy milyen bírálatok érik a programját, bejelentette, hogy lemond adócsökkentő csomagja egy részéről, és elhalasztja a javaslatról szóló szavazást. Majd gyorsan lemondott a csomag társszerzőségéről is, és pikpakk megvált a pénzügyminiszterétől. Kwasi Kwarteng csupán 38 napig lehetett tárcavezető. Ennél rövidebb időt csak Ian Macleod töltött a pénzügyminiszteri székben: ő 1970-ben, kinevezése után 30 nappal szívinfarktusban életét vesztette.
A kormányfő Jeremy Hunt volt külügyminisztert nevezte ki Kwarteng helyére. Ez azért is tűnik érdekes választásnak, mert Hunt a Boris Johnson távozása utáni vezetőválasztási viadalban Liz Truss első számú ellenfelét, Rishi Sunakot támogatta.
A Telegraph szerint Truss akciója miatt egyre többen fordulnak ellene a pártján belül is. Egy tory képviselő azt mondta: mi értelme van Liz Trussnak, ha nem csökkent adót? Csak azért van biztonságban, mert nincs, aki leváltsa a pártból – tette hozzá.
A konzervatív brit lap szerint egyre többen követelik, hogy inkább ismét Boris Johnson legyen a kormányfő, aki botránysorozatai miatt kényszerült arra, hogy lemondjon.
A Politico cikkében úgy fogalmaz: Truss egyetlen erőssége, hogy jelenleg nincs utódja. A Politico szerint a miniszterelnököt pont annyira nem zavarják a rossz gazdasági mutatók, mint a közvélemény-kutatások: könnyedén lesöpri az asztalról az eredményeket.
Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy Truss jövője most azon áll vagy bukik, hogy Jeremy Hunttal az oldalán csillapítani tudja-e a kedélyeket egy olyan országban, amely mindig is a pénzügyi stabilitásáról volt híres.
Liz Trussnak, akit 2021-ben nevezett ki Boris Johnson külügyminiszternek, már korábban is voltak nagy port kavaró bakijai és kijelentései.
A moszkvai látogatása során, orosz kollegája, Szergej Lavrov arról érdeklődött, hogy az Egyesült Királyság elismeri-e Oroszország fennhatóságát Voronyezs és Rosztov régiók fölött, mire Truss azt válaszolta: soha nem fogja elismerni. Majd kiderült, hogy sajnos a földrajzi ismeretei elég hiányosak, mivel a két régió mindig is Oroszország része volt.
A tavaly decemberi, BBC-nek adott interjúból is kiderült, hogy nem a földrajz volt a kedvenc tantárgya. Azt mondta ugyanis, hogy Nagy-Britannia a Fekete-tengeren nyújt segítséget a balti államoknak.
Hivatalban lévő külügyminiszterként arról is beszélt, hogy teljes mértékben támogatja, hogy brit önkéntesek harcoljanak az oroszok ellen Ukrajnában. Csak arról feledkezett meg, hogy egy 1870-es törvény értelmében a brit kormány engedélye nélkül a külföldön harcoló britek bűncselekményt követnek el.
Az már biztos, hogy a földrajzi kérdések és a törvények nem tartoznak a kedvencei közé.
A kedélyeket azonban igazán jól tudja borzolni. Amikor még miniszterelnök-aspiráns volt közölte: ha szükség lenne rá, készen állna kiadni az utasítást a brit atomfegyverek bevetésére.
A diplomáciai kapcsolatokkal sincs mindig tisztában. Augusztus végén ugyanis arról beszélt, hogy szerinte még nem dőlt el, hogy a francia elnök Nagy-Britannia barátja vagy ellensége-e. Macron dühösen közölte: ha ez kérdés a briteknek, akkor problémáik lesznek a jövőben. Truss újabb bakija miatt Boris Johnson kényszerült magyarázkodni.
A brit Konzervatív Párt és az Egyesült Királyság vezetőjének politikai karrierje a Liberális Demokraták ifjúsági szervezetében kezdődött, ám 1996-ban átigazolt a konzervatívokhoz.
Fiatal korában élesen bírálta Margaret Thatchert, valamint a brit monarchia felbomlását és a marihuánafogyasztás legalizálását is követelte. Truss 2010 óta parlamenti képviselő, korábban három miniszteri pozíciót is betöltött a Cameron-, a May- és a Johnson-kormányokban.
Nem támogatta az Európai Unióból való távozást a 2016-os népszavazáson. A referendum eredménye után viszont már arról beszélt: most már ő is a kilépésre szavazna.
Több szakértő is úgy véli, hogy a britek sorsa 2016-ban pecsételődött meg.
Az 51,9–48,1-re a kilépéspártiak győztek a voksoláson. David Cameron akkori brit miniszterelnök a Brexit-népszavazás eredménye miatt benyújtotta lemondását.
A Brexitbe azonban nemcsak Cameron, hanem Theresa May is belebukott. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján May indította meg a kilépési tárgyalásokat 2017-ben. A britek végül Boris Johnson vezetésével 2020. január 31-vel léptek ki hivatalosan az EU-ból. Johnson pedig nem a Brexitbe, hanem a botrányaiba bukott bele.
A kilépéspártiak által ígért Kánaán azonban nem valósult meg a Brexit óta.
Az ellátási láncokban törés és zavar keletkezett. Súlyos üzemanyaghiánnyal küzdöttek, a szállítók és kereskedők is szorult helyzetbe kerültek. Hiánycikk lett többek között a sör, a vécépapír, de még a McDonald’s-fagyi is.
A legfrissebb felmérések szerint a briteknek most már csak 36 százalékuk szavazna a kilépés mellett és 47 százalékuk inkább visszatérne az Európai Unióba.
Forrás: The Telegraph, The Guardian, The Spectator, BBC
