Külföld
Nyugati segítség nélkül Ukrajna már elvesztette volna a háborút
Az Egyesült Államoktól kapja a legtöbb fegyvert Ukrajna
– Hány ország látja el hadi eszközökkel az ukrán hadsereget?
– Több mint 40 országból álló országcsoport van, amelyik fegyvereket szállít Ukrajnának. A NATO nem kötelezi a tagjait, hogy adjanak hadfelszerelést. Így az az álláspont alakult ki, hogy elítélik az orosz katonai agressziót, de a tagállamok saját nemzeti politikájuk alapján dönthetik el, hogy szállítanak vagy nem szállítanak. Az EU-ban sem közösen történik a fegyverszállítás, viszont Brüsszel ad pénzt fegyverekre, az Európai Békekeretből. Legutóbb úgy döntött a bizottság, hogy további 500 millió euróval támogatja Ukrajnát, amiből hadianyagot, valamint katonai felszereléseket biztosítanak.
– Kitől kapja a legtöbb fegyvert Ukrajna?
– A legnagyobb ellátója természetesen az Egyesült Államok. Május 9-én írta alá Joe Biden amerikai elnök az úgynevezett Lend-Lease Law-t, egy kölcsönbérleti szerződést, amelynek értelmében Ukrajna eddig példa nélküli mennyiségben kap fegyvereket az Egyesült Államoktól. A Lend-Lease lényege, hogy az Egyesült Államok azzal a feltétellel „kölcsönöz” fegyvereket Ukrajnának, hogy azokat visszaadja, vagy később valamilyen meghatározott formában (a hírek tízszázalékos árról szólnak) fizet értük az ukrán kormány. Ez a segély 40 milliárd dollárról szól. Eddig nagyjából 12 milliárdot használtak fel ebből a keretből. A kercsi híd elleni merénylet után az oroszok tömeges rakéta-, illetve dróntámadást indítottak Ukrajna ellen. Ezt követően az Egyesült Államok 725 millió dollár értékben újabb katonai segélyt ígért Ukrajnának. Ennek keretében távolról üzemeltethető páncéltörő aknák, páncéltörő fegyverek és kézifegyverek érkeznek Ukrajnába, valamint légvédelmi rendszereket is küldenek.
– Mi a véleménye, Amerikának miért áll érdekében teljes mellszélességben támogatni Ukrajnát?
– A cél Oroszország meggyengítése. Oroszország egy erős ország, óriási mennyiségű stratégiai nyersanyaggal, nukleáris nagyhatalmi státusszal, ENSZ BT-tagsággal, továbbá a legnagyobb területtel rendelkező eurázsiai ország. Az Egyesült Államok két nagy ellenféllel számol: az egyik Kína, a másik pedig Oroszország. Ezeket az országokat revizionista államoknak titulálják az amerikai stratégiai dokumentumok. Washington értékelése szerint Oroszország és Kína a második világháború után megállapított hatalmi erőszerkezeten igyekszik változtatni. Amerikai szempontból az jó, ha meggyengül Oroszország, mert akkor jobban tud koncentrálni Kínára. Tehát ez az egyik érdek. A másik szempont a gazdasági érdek, mert azért látjuk, hogy az energiaháború miatt az Egyesült Államok az LNG, tehát a cseppfolyósított földgáz szállításait megsokszorozta Európába. Igazából ez egy nagyhatalmi vetélkedés. Ha Oroszország meggyengül, elszigetelődik, akkor Amerikának már csak Kínára kell koncentrálnia.
– Ha összehasonlítjuk az oroszok és ukránok fegyverarzenálját, akkor mit láthatunk?
– Az ukránok, mielőtt kaptak volna nyugati segítséget, alapvetően orosz technikával voltak ellátva. Harmadik generációs vagy 3+ generációs orosz technika állt rendelkezésükre, ami 20-30 éves régi haditechnikai eszközöket jelent. Az oroszoknak vannak 4+ generációs fegyverrendszereik, sőt több területen 5. generációs fegyvereik is, mint például az Armata harckocsi vagy az új Sz–57 vadászgép. Tehát igazából a haditechnikai arzenáljuk hasonló, a különbség az, hogy az oroszoknak vannak új hagyományos fegyvereik, meg vannak nagy hatótávolságú és pontosságú, hiperszonikus sebességű rakétáik, amivel komoly csapásokat tudnak mérni, valamint bizonyos fegyverkategóriákban modernebb technikával rendelkeznek. Az ukránok nyugati támogatása miatt azonban kezdik elveszíteni a technológiai fölényüket. Először kézi páncéltörő, illetve kézi légvédelmi rakétarendszert küldtek nekik, de az ukránok kéréseik alapján már szárazföldi nehéz harci technikát is kapnak, tehát harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, tüzérségi lövegeket. Volt egy időszak a háború első néhány hetében, amikor még légierőt, tehát vadászgépeket is kértek, de ez nem valósult meg. De a nehéz szárazföldi harci technika szállítása folyamatosan zajlik.
– Milyen modern hadi felszereléseket kapott eddig külföldről Ukrajna?
– Vannak olyan országok, és ezek vannak többségben, amelyek régi, használt technikát adnak, tehát vagy olyat, ami orosz és régi, tehát harmadik generációs, amelyeket kivonnak a rendszerből, felújítják és odaadják az ukránoknak. Ez az egyik csoport. A másik csoport, amelyik teljesen modern technológiát küld. Most első alkalommal Németország egy nagyon modern, IRIS–T kis- és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert adott Ukrajnának, amelyik annyira modern, hogy igazából még a Bundeswehrben sincs rendszeresítve. Az amerikaiak öngyilkos drónokat adnak, a Switchblade-et, amelyik még szintén nem található meg az amerikai hadseregben, de nagyon hatékony fegyver. Az ukránokat a rendszerben lévő vagy kivont, de harcképessé tehető régebbi fegyverekkel, másrészt pedig új, modern technológiai eszközökkel is ellátják. Ez utóbbiak a legsikeresebbek. A kezdeti időszakban az egyik sztárfegyver a török drón volt, a Bayraktar–2, amelyről még dal is készült. Abból akkor az ukránoknak negyven darab volt, és a háború első néhány napjában ezek a drónok nagyon sikeresen támadták az orosz erőket, de később, az orosz drónvédelmi rendszer kialakításával már sok drónt lelőttek. Kijev még nincs abban a helyzetben a háború miatt, hogy saját gyártását tudná intenzíven fokozni. Javításra és üzemben tartásra koncentrálnak elsősorban, mert a nyugati országok változó mennyiségben és intenzitással, de folyamatosan szállítják a fegyvereket számukra. Minden új háborús helyzet új szükségleteket teremt. Most például, a hétfői rakéta- és dróntámadás után a fő fókusz a magasabb hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereken van, sőt napirendre került a rakétavédelmi rendszer kialakítása is. Tehát nem tartom kizártnak, hogy elkezdenek majd Kijev körül légvédelmi rakétarendszert kiépíteni.
– Ön szerint külföldi segítségek nélkül Ukrajna már elvesztette volna ezt a háborút?
– Igen, külföldi támogatás nélkül nem tudna tartósan harcolni. Ukrajna csak úgy tud ellenállni, hogyha kap fegyvereket. De továbbmegyek, ez nem csak haditechnikai kérdés, mert Ukrajna úgy tud működni, hogy kap hiteleket. Az ukránok azt szokták mondani, hogy egy hónap állami működés öt-hat milliárd dollárba kerül, tehát ahhoz, hogy az ország működőképessége fennmaradjon, a nyugati közösség támogatására van szükség. Nemrégen a Világbank meg az IMF bejelentette, hogy 25 milliárdos hitelt nyújt Ukrajnának, az Európai Unió is be akarja építeni az új éves költségvetési tervébe Ukrajna támogatását, mert ahhoz, hogy talpon maradjon Ukrajna, külső segítségre van szüksége.
