Külföld

Az Egyesült Államoknak is köze lehetett a Krími híd felrobbantásához

A német Die Welt arról ír, szakértők szerint elképzelhető, hogy Ukrajna 300 kilométer hatótávolságú ATACMS taktikai rakétát vetett be az akció során. A rakétákat pedig nem mástól, mint az Amerikai Egyesült Államoktól kaphatta.

A Financial Times arról számolt be, a meglepően pontos találatok arra utalnak, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei nyújthattak segítséget Kijevnek a támadáshoz. Washington már szállított Kijevnek M142 HIMARS és M270 MLRS sorozatvető rakétarendszereket, valamint ezekhez rendszeresített lövedékeket, amelyek képesek mintegy 70 kilométeres hatótávolságú célpontok eltalálására.

Az Egyesült Államoknak is köze lehetett a Krími híd felrobbantásához
Oroszország szerint Kijev felelős a támadásért
Fotó: Moscow Times

Szeptember közepén arra is fény derült, hogy az ukrán vezetés arra kérte az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy küldjenek amerikai gyártmányú taktikai rakétarendszert, az ATACMS-t is Ukrajnának. A lövedékek mintegy 300 km-es hatótávolsággal rendelkeznek, és mélyen orosz területen lévő célpontokat is képesek eltalálni.

A Die Welt cikke alapján a szakértők szerint ezzel a rakétarendszerrel Kijev intézhetett támadást a Krími híd ellen. Washington hivatalosan ugyan tagadja, hogy küldtek volna az ukránoknak a taktikai ballisztikus rakétából, de nemhivatalosan elképzelhető, hogy titokban már meg is történt a rakéták leszállítása.

Oroszország amerikai nagykövete világossá tette, ha beigazolódnak a feltételezések, akkor az az Egyesült Államok közvetlen részvételét jelenti az Oroszországgal folytatott katonai konfrontációban.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: Washington azon igyekszik, hogy minél tovább elhúzza az ukrajnai konfliktust, és szándékosan „globális destabilizációra” törekszik.

A Pentagon egyébként újabb katonai segélycsomagot küld Kijevnek, ezúttal 675 millió dollár értékben.

Objektum doboz

A Financial Times arról ír, katonai szakértők szerint a legvalószínűbb, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat áll a támadás hátterében. Viktor Andrusiv, aki júliusig a kijevi belügyminisztérium tanácsadója volt, elmondta, hogy korábban részt vett egy megbeszélésen a hadsereggel, ahol arról is tárgyaltak, hogyan lehetne megsemmisíteni a 19 kilométer hosszú Krími hidat.

Michael Clarke biztonsági és védelmi elemző a Sky News-nak azt nyilatkozta, a Krími hídon történt robbantás akár két-három hét előnyhöz is juttathatja Ukrajnát a hadműveletek kapcsán. Hozzátette: a híd elleni támadás szimbolikus megaláztatás is Moszkva számára.

A Krími híd az egyetlen olyan összeköttetés Oroszország és a Krím között, amely nem Ukrajnán keresztül vezet.

A Daily Mail arról számolt be, hogy ukrán tisztviselők örömünknek adtak hangot a szombati támadás kapcsán, de tagadták, hogy közük lenne a robbantáshoz. Az ukrán elnök tanácsadója szerint a detonációt Moszkva hajtotta végre. Hozzátette: a föderációban egymásra mutogatnak az elhibázott ukrán offenzíva miatt, a feszültség egyre inkább nő az orosz titkosszolgálat, a katonai szervezetek és a védelmi minisztérium között.

Egy nyugati diplomáciai forrás szerint belső körök rendelték meg a támadást, hogy véglegesen meggyengítsék Vlagyimir Putyin hatalmát. A robbantás egyébként néhány órával Putyin 70. születésnapja után történt.

A kijevi lakosok a felrobbantott hídról készült képnél szelfiznek.
A kijevi lakosok a felrobbantott hídról készült képnél szelfiznek.
Fotó: The New York Times

Az orosz elnök terrorcselekménynek minősítette az akciót, és Ukrajnát tette érte felelőssé. Putyin szerint a merénylet célja a kritikus fontosságú polgári infrastruktúra megsemmisítése.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap este elvetette annak lehetőségét, hogy Oroszország nukleáris fegyvert alkalmazzon a robbantás megtorlásaként.

Hivatalosan még senki sem vállalta a felelősséget a három ember halálát okozó támadásért. Arra sem derült még fény, hogy ki állhat az Északi Áramlat elleni akció hátterében. Mindkét esetben alapos vizsgálatokat ígértek.

FORRÁS: Die Welt, Sky News, Daily Mail, Financial Times, BBC

Kapcsolódó írásaink