Külföld

Egy hajszálon múlott, hogy 1983-ban nem tört ki a nukleáris háború

A nagyhatalmi ellenségeskedésnek 269 ember esett áldozatul a Korean Airlines 007-es járatának lelövésekor

A világ, minden korábbinál közelebb került 1983 forró őszén a harmadik világháború kitöréséhez. Reagan háborús retorikája és Andropov paranoiája kishíján nukleáris infernóba taszította Európát.

Egy hajszálon múlott, hogy 1983-ban nem tört ki a nukleáris háború
1983, Able Archer hadgyakorlat
Fotó: John van Hasselt / Sygma via Getty Images

Joe Biden csütörtöki kijelentésével ellentétben a világ nem 1962-ben, a kubai rakétaválság idején állt a legközelebb egy atomháborúhoz, hanem 1983-ban. Moszkvában az akkori KGB korábbi vezetője, a környezete szerint kissé paranoiás Andropov volt az úr. Az Egyesült Államokat pedig Ronald Reagan vezette, aki a ’70-es évek megbékélési politikájával szakítva eltökélte, hogy megroppantja a Szovjetuniót.

Az említett évben Reagan meghirdette a Stratégiai Védelmi Iniciatívát, amely a korszak legnépszerűbb filmje után csillagháborús (Star Wars) tervként vált ismertté, egy beszédében pedig a „gonosz birodalmának” nevezte a keleti tömböt. Mindeközben harmadik éve tartott a szovjet–afgán háború, amelyben egyre nagyobb számban jelentek meg nyugati fegyverek a mudzsahedinek kezében. Moszkvának tehát minden oka megvolt, hogy fenyegetve érezze magát.

Ősszel aztán a NATO előre be nem jelentett, nagyszabású hadgyakorlatba kezdett. Az Able Archer 83 célja egy megelőző csapás szimulálása volt a harmadik világháború kitörésének esetére. Mivel mindez azok után történt, hogy az USA megkezdte a nukleáris robbanófejek célba juttatására is alkalmas Pershing II-es rakéták telepítését az NSZK-ban, Moszkva a hadmozdulatokat egy támadás előkészületeként értékelte, és készültségbe helyezték a hadsereget, beleértve a nukleáris csapásmérő erőket is.

A szemben álló felek ördögi körbe kerültek: a szovjetek nem akarták elhinni, hogy az amerikaiak csak blöffölnek, és mindaz, amit a radarokon és a szatellitfelvételeken látnak pusztán hadijáték, Washingtonban pedig úgy vélték, a moszkvai vezetés blöfföl, amikor úgy tesz, mintha nem hinné el, hogy a NATO tényleg csak hadgyakorlatot tart, ezért folytatták az akciót.

Hogy a nukleáris infernó nem emésztette el a világot 1983 őszén tényleg csak egy hajszálon múlott, a kölcsönös fenyegetés és bizalmatlanság azonban így is 269 civil életébe került. Igaz, még az Able Archer előtt, de közvetve Reagan háborús retorikája miatt ugyanis a szovjet légierő lelőtte a Korean Airlines 007-es számú járatát, amely letért az útvonaláról, és megsértette a Szovjetunió légterét. Az incidenst senki sem élte túl.