Külföld

Christian Lindner: Az európai szolidaritásnak nemcsak a pénzről, hanem az energiatermelésről is szólnia kell

A német liberálisok kitartanak az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása mellett

Németországban a Zöldekkel ellentétben a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) továbbra is kitart amellett, hogy az energiaválság miatt meg kell hosszabbítani a még működő atomerőművek üzemidejét, és meg kell vizsgálni, hogy vissza lehet-e állítani a termelésbe már kikapcsolt erőműveket.

Christian Lindner: Az európai szolidaritásnak nemcsak a pénzről, hanem az energiatermelésről is szólnia kell
Christian Lindner hangsúlyozta, hogy nem elég, ha csak két erőmű marad a hálózatban, és azok is csupán 2023 tavaszáig
Fotó: dpa/Kay Nietfeld

Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke egy szerdán ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy nem ért egyet a koalíciós társ Zöldekhez tartozó gazdasági minisztérium tervével, miszerint a három utolsó atomerőmű közül csak kettőt tartanak üzemben 2023-ban, és azokat is csupán egy negyedévre.

Mint mondta, mindhárom erőmű üzemidejét meg kell hosszabbítani, méghozzá egy teljes évre, egészen 2024-ig, és meg kell vizsgálni, hogy a leállított atomerőművek közül hányat lehet biztonságosan újra üzembe helyezni.

Az energiaválságot minden lehetséges eszközzel enyhíteni kell, és „minden lehetőséget ki kell meríteni, mielőtt közpénzt használunk fel” – utalt a miniszter a koalíció – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, FDP – még formálódó tervére, amely szerint egy 200 milliárd euró keretösszegű, főleg hitelből finanszírozott programot indítanak a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek enyhítésére.

Christian Lindner hangsúlyozta, hogy „nem elég”, ha csak két erőmű marad a hálózatban, és azok is csupán 2023 tavaszáig. Szavai szerint ezt Németország számos európai partnere is így látja. Az európai szolidaritásnak nemcsak a pénzről, hanem az energiatermelésről is szólnia kell – mondta az FDP elnöke.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa szeptember végén közölte, hogy valószínűleg változtatni kell azon a, hónap elején kidolgozott terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére.

Az új menetrend az lehet, hogy a két erőműben mégis folytatják a termelést három hónapig, mert Franciaországban a vártnál kedvezőtlenebbül alakul a villamosenergia-ellátási helyzet, így a szokásosnál több áramot kell Németországból Franciaországba exportálni – fejtette ki a miniszter.

Elmondta: ammennyiben nem következik be jelentős javulás a szomszédos országban, a németországi ellátásbiztonság fenntartása érdekében készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű az első negyedévben, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás. Abban továbbra sincs változás, hogy az Alsó-Szászországban működő Emsland erőműben – a harmadik, még működő németországi atomerőműben – december 31-én véglegesen leállítják a termelést.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták a nukleáris energia használatának felszámolását jelentő, úgynevezett energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Az eredeti tervek szerint 2022. december 31-vel – az utolsó három erőmű bezárásával – kiteljesedő fordulat módosításáról az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki a kormánykoalíciót is megosztó vita.

Kapcsolódó írásaink