Külföld

Figyelik a magyar vállalások megvalósítását

Uniós biztos: Az EU figyelemmel kíséri a jogállamisággal kapcsolatos magyar vállalások megvalósítását

Az Európai Bizottság szigorúan figyeli, hogy hogyan valósulnak meg Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos vállalások, és mindig használni fogja a rendelkezésére álló eszközöket, köztük a feltételességi mechanizmust, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit megvédje – jelentette ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament keddi plenáris ülésén.

Figyelik a magyar vállalások megvalósítását
Az Európai Parlament ülése Strasbourgban
Fotó: Europarl.europa.eu

Hahn a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztásáról szóló, jogállamisági aggályokra alapozott és az uniós költségvetés védelmét célzó európai bizottsági javaslatról folytatott EP-vitán közölte: az uniós testület szeptemberben figyelmeztette Magyarországot, hogy aggályok merültek fel a jogállamiság helyzetével kapcsolatban.

Közölte: a testület szerint súlyos kockázata van annak, hogy az európai uniós pénzeket rendszerszerűen és szabálytalanul használják fel Magyarországon. A közbeszerzési eljárások nem szabályosak, és számos esetben érdek-összefonódások, korrupciógyanús helyzetek vetődnek fel az uniós pénzek felhasználása során. Szavai szerint az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy a magyar közbeszerzési rendszer hiányosságai miatt továbbra is fennál az uniós pénzek nem tisztességes elköltésének veszélye. Ezért a 7,5 milliárd eurót kitevő uniós kohéziós kifizetések 65 százalékának befagyasztását javasolta. Mivel az uniós pénzek felhasználásának legtöbbjéről közbeszerzésekkel döntenek, erre az intézkedésre szükség van – húzta alá.

Emlékeztetett, Magyarország 17 jogalkotási javaslatot terjesztett elő, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Ha a javaslatok megvalósulnak, az előremutató hozzáállást tükröz majd a magyar hatóságok részéről, noha benyújtásukra az utolsó pillanatban került sor –mondta az uniós biztos, majd reményét fejezte ki, hogy a javaslatok megvalósulnak, az intézkedéseket érdemben fogják alkalmazni a magyar hatóságok.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, még a jelenlegi, az ukrajnai háború és az elhibázott európai szankciók miatt kialakult súlyos helyzetben is az EP „szélsőséges képviselői” folytatják az ideológiai zsarolást, és széthúzást szítanak. A magyar baloldali képviselőkkel karöltve a legabszurdabb vádakkal hozakodnak elő azért, hogy a magyar emberek ne kapják meg a nekik járó uniós forrásokat.

„Önöknek itt teljesen mindegy, hogy milyen intézkedéseket hajtunk végre. Önök egy politikai küldetést teljesítenek, amelynek az a célja, hogy a maguk szavaival élve: kiéheztessék Magyarországot és minden más konzervatív, nemzeti politikát folytató kormányt” – fogalmazott Hidvéghi, majd példaként közölte: ilyenek a Lengyelország elleni „szégyenletes támadások” vagy a „felháborító üzengetés” a még meg sem alakult olasz jobboldali kormánynak.

„Önöknek semmi sem lesz elég addig, amíg Magyarországon kereszténydemokrata kormány van hatalmon. Ezért folyamatosan öntik az olajat a tűzre, támadnak, agitálnak, hazudoznak és fenyegetőznek. Mindezt sok millió európai polgár nevében határozottan visszautasítom” – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője azt hangoztatta, hogy a magyar javaslatok csak az Európai Bizottság „elkápráztatását” szolgálják.

A magyar kormány által létrehozni tervezett hatóságok és intézmények nem lesznek függetlenek, vezetői székeiben a kormánypártok kinevezettjei ülnek majd – mondta. Az európai forrásoknak a magyar emberekhez a magyar önkormányzatokhoz és a magyar vállalkozásokhoz kell kerülniük – jelentette ki. „A brüsszeli testület átverését szolgáló, új törvények a lopás folytatásának lehetőségét nyitják meg” – tette hozzá.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, az Európai Bizottságnak történelmi esélye volt arra, hogy feltartóztassa az autokrácia térnyerését, azonban a feltételességi mechanizmusnak létrehozása után közel két évvel sincs kézzelfogható eredménye. Véleménye szerint a magyar kormány nem jóhiszeműen jár el, majd pedig arra figyelmeztetett, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja saját ígéreteit. Végezetül közölte: az embereket kell segíteni, az uniós forrásokat az önkormányzatoknak, a civil társadalomnak, az iskoláknak, a kórházaknak kell kapniuk.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a vitát követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: amit a magyar kormány az uniós forrásokkal elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban tesz, az „egyenlő a nullával”. Kijelentette: a Magyarországon működő rendszer elhallgattatja a pedagógusokat, akik önálló gondolkodásra, a demokratikus értékekre, a szólásszabadságra, a kritikus gondolkodásra taníthatnák a diákokat. Szavai szerint akkor lesz Magyarország jogállam, az Európai Unióból pedig biztonságos, egységes, fejlődő, gazdag közösége az európaiaknak, ha minden nemzedék tudja: mit jelent felelősséggel tartozni a közös demokratikus normákért – mondta a szocialista EP-képviselő.

Az Európai Parlament szeptember 15-én fogadott el állásfoglalást, amely szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon. Az Európai Bizottság szeptember 18-án nyújtotta be az Európai Unió Tanácsának a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer Magyarországgal kapcsolatos alkalmazásáról szóló javaslatát. A tanácsnak egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntést hozzon a kérdésben. Kivételes esetben a döntés időpontja két hónappal elhalasztható.

Kapcsolódó írásaink