Külföld

Orbán Viktor olasz szövetségesének a család és a hit a legfontosabb

Itália egykori legfiatalabb minisztere lehet az első női kormányfő

A közvélemény-kutatások szerint a vasárnapi parlamenti választások nagy esélyese az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége. A koalíció abban is megegyezett, hogy annak a pártnak a vezetője lesz a következő kormányfő, aki a legjobb eredményt éri el a választásokon. A felmérések alapján jelenleg az első helyen a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek áll.

A 45 éves politikusnak nehéz gyerekkora volt. Édesapja elhagyta a családját. Már kamaszként munkát kellett vállalnia, hogy meg tudjanak élni az édesanyjával, aki egyedül nevelte fel Róma külvárosában. Dolgozott bébiszitterként és pultosként is. Amikor egy interjúban a gyerekkoráról kérdezték, arra kérte az újságírót, hogy ne szegény és árva gyufaáruslányként jellemezze őt, akit elhagyott a kommunista apja, és az élet megpróbáltatásai után fordult a jobboldal felé.

Politikai karrierje 1992-ben indult. Ekkor csatlakozott az Olasz Szociális Mozgalom, az MSI ifjúsági szárnyához. Ezt a pártot még a második világháború után alapították Benito Mussolini fasiszta mozgalmának utódjaként.

1995-ben az MSI megváltoztatta a nevét és a nézeteit is. A politikai tömörülést Nemzeti Szövetségre keresztelték, és eltávolodtak Mussolini eszméitől.

Ugyanabban az évben Silvio Berlusconi beléptette a pártot a kormánykoalícióba. Giorgia Melonira már az ifjúsági szervezetben is felfigyeltek. Nem félt vitába szállni senkivel, nyíltan elmondta véleményét, kiállt eszméi mellett, és a szócsatákban minden áron megvédte az álláspontját.

2006-ban megválasztották országgyűlési képviselőnek, majd két évvel később kinevezték a negyedik Berlusconi kormány ifjúsági miniszterének. 31 éves volt hivatalba lépésekor, így ő lett Olaszország történetének legfiatalabb minisztere.

2011-ben megbukott a kormány. Több út is megnyílt Meloni előtt. Kitart Berlusconi mellett, visszatér a Nemzeti Szövetséghez vagy megalapítja saját pártját. A politikus az utóbbi mellett döntött, és 2012-ben Ignazio La Russával megalapította az Olasz Testvéreket.

Az elemzők nem jósoltak hosszú jövőt az új politikai formációnak. Az első megmérettetésen, a 2013-as választásokon a párt támogatottsága épphogy meghaladta a két százalékot. Meloni azonban nem adta fel a harcot. 2016-ban versenybe szállt Róma polgármesteri helyéért. A politikus éppen gyermeket várt, ezért azt javasolták neki, hogy vonja vissza jelölését. Ő ennek ellenére indult a választáson és a harmadik helyezen végzett, a szavazatok 21 százalékát szerezte meg. A 2018-as választásokon az Olasz Testvérek már 4,4 százalékot ért el. A négy évvel ezelőtti voksoláshoz képest csaknem meghatszorozták támogatottságukat mostanra.

Szakértők szerint Meloni sikerének két oka van. Jobboldali riválisa, Matteo Salvini népszerűsége az elmúlt időszakban megtorpant. A választók ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy Salvini elfogadta a baloldali Öt Csillag Mozgalom felkérését, és csatlakozott a kormánykoalícióhoz, majd támogatta a Mario Draghi vezette kormányt is. A szavazók egy része kiábrándult Salviniből. A Liga párt támogatottsága jelenleg 12 százalékon áll. Salvinival szemben Meloni nem kötött kompromisszumot és háttérmegállapodásokat a baloldallal. A politikus világossá tette: az Olasz Testvérek csak akkor lépnének be egy kormányba, ha megválasztják őket.

Meloni számára a család és a hit a legfontosabb. Nőként, anyaként, olaszként és keresztényként hivatkozik magára.

Giorgia Meloni az Európai Parlamentben is jelen van. Ő a konzervatívok és reformisták, az ECR párttömörülés frakciójának elnöke. A mérsékelt euroszkeptikus lengyel kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal, valamint a spanyol Voxszal alkotnak egy pártcsaládot.

Rendszeres vendége az amerikai republikánusok tengerentúli rendezvényeinek. Meloni nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy jó viszonyt ápoljon a Vatikánnal és személyesen Ferenc pápával.

Az Olasz Testvérek várható választási győzelme kapcsán egyre több támadás éri Melonit. A politikus leszögezte: pártja sikere esetén nem kerül veszélybe a demokrácia Olaszországban, és nem áll szándékában kiléptetni Itáliát az euróövezetből. Meloni arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi több mint tíz évben Olaszországot nem a választások végeredményei alapján, hanem politikai háttéralkukból született kormányok irányították, ami nem egyeztethető össze a demokrácia szabályaival.

Melonit az olasz ellenzék azért is bírálta, mert jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A politikusok a család szerepének fontossága, a nemzeti szuverenitás, a gazdaság és a bevándorláspolitika terén is azonos álláspontot képviselnek. Tavalyi találkozójukon Meloni azt mondta: közös céljuk, hogy újra a jobboldal legyen a legnagyobb politikai erő Európában. 2019-ben Meloni meghívta Orbán Viktort az FdI rendezvényére, ahol előadást is tartott a magyar kormányfő. 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Parlamentben fogadta Giorgia Melonit. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a migráció egész Európára nézve súlyos veszélyeket jelent, meg kell védeni a valódi Európát, tiszteletben kell tartani a tagállamokat és azok kultúráját, történelmi örökségét.

Meloni többször méltatta Lengyelországot és Magyarországot, amiért nem hódolnak be a baloldali európai politikának. Meloni szerint Olaszországnak inkább a visegrádi négyekkel kellene párbeszédet folytatnia, mint a francia–német tengellyel. Hozzátette: a visegrádi országok védik meg a gazdaságot a nagy spekulációtól és az európai identitást az iszlamizációtól.

Vasárnap kiderül, hogy a 45 éves politikusnak sikerül-e történelmet írnia azzal, hogy ő lesz Olaszország első női miniszterelnöke. A Hajrá, Olaszországot! vezető Silvio Berlusconi a héten először nyilatkozta azt, hogy a jobbközép győzelmével Giorgia Meloni „megfelelő” miniszterelnök lesz. Meloni egy közelmúltbeli kampányrendezvényen kijelentette: készen áll arra, hogy ő legyen a következő kormányfő.

FORRÁS: Politico, La Stampa, Il Giornale, BBC, La Republica

Kapcsolódó írásaink