Külföld

Alapjogokért Központ: Nem ér célt az európai baloldal kísérlete

Az Alapjogokért Központ értékelése szerint úgy tűnik, nem ér célt a „bosszúszomjas európai baloldal” kísérlete, hogy Magyarország elessen a neki járó pénzektől.

Alapjogokért Központ: Nem ér célt az európai baloldal kísérlete
Képünk illusztráció
Fotó: MH

Az Alapjogokért közösségi oldalán vasárnap közzétett bejegyzésében azt írta: a Magyarországgal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági eljárás újabb állomásához ért. Csaknem egy hónappal a magyar kormány által az Európai Bizottság által korábban hangoztatott kifogásokra adott válaszokat követően a bizottság vasárnapi ülésén döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.

A biztosok kollégiuma mintegy 3600 milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, amit azonban a magyar kormány november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tették függővé – emelte ki az Alapjogokért, amely hozzáfűzte: ez az összeg a Magyarországnak a 2021–2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada. A Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámolva pedig „a teljes magyar pénzügyi boríték” kevesebb mint húsz százaléka.

Az Alapjogokért Központ szerint a bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között.

Az Alapjogokért emlékeztet, hogy a megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban. Vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság kedvezően értékelte a kormány eddigi lépéseit – értékelt a központ.

„A vasárnapi döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzenek a felek, és év végéig megállapodás szülessen” – olvasható az értékelésben, amely azonban megjegyzi: a bizottság döntése mögött nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament (EP) zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását. „A szankciópárti európai baloldal” az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a bizottság és Magyarország közötti megegyezést, céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt – jelezte az Alapjogokért Központ, amely ezt különösen veszélyesnek és felelőtlennek tartja olyan időszakban, amikor az orosz–ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére.

Objektum doboz

Az elemzés szerint az EP „aknamunkájának” köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali ellenzéki képviselői miatt késnek az uniós források, amelyek többi között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának.

Az Alapjogokért Központ szerint az EP által fűtött politikai vita középpontjában az uniós szankciós politika áll, amely többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra, amiért az EP okolható.

Az EP még a mostani válságidőszakban is a valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik – állapította meg az elemzés, példaként említve a héten elfogadott, „a nyílt társadalom hálózatával karöltve” kidolgozott, Magyarországot elítélő Gwendoline Delbos-Corfield-jelentést és az EP „liberális szószólójának”, Guy Verhofstadtnak több megnyilvánulását is.

A vasárnapi döntés azonban az Alapjogokért Központ szerint bizakodásra ad okot arra, hogy végül „győz a józan ész”, és az EP „áskálódása” ellenére végül kompromisszummal zárulnak a bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások.

Ebben az esetben a jövő évben Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat – teszi hozzá az elemzés.
 

Kapcsolódó írásaink