Külföld
Az egyik legnagyobb fegyverexportőrré lép elő Dél-Korea
Az utóbbi időben az egyik legjelentősebb fegyverexportőrré lépett elő Dél-Korea, amely kulcsfontosságú fegyverszállítóvá válik a Lengyelországgal és Malajziával kötött több milliárd dolláros megállapodások következményeként.
Az ázsiai ország teljes fegyverexportja 2022-ben valószínűleg meghaladja a tízmilliárd dollárt, szemben a tavalyi hétmilliárd dollárral.
Dél-Korea a hírek szerint már ebben a hónapban több milliárd dolláros szerződések aláírására számít saját fejlesztésű könnyű harci repülőgépeinek Lengyelországba és Malajziába történő exportálásáról, ezzel pedig az ország hamar a fegyverpiac kulcsfontosságú szereplőjévé válik.
A Korea Aerospace Industries (KAI) várhatóan nemsokára aláírja a 48 FA–50-es típusú repülőgép Lengyelországba történő exportjáról szóló szerződést, mintegy hárommilliárd dollár értékben.
Elemzők szerint Dél-Korea fegyverexportjának gyors növekedése nagyrészt hatalmas termelőiparának köszönhető, amely készen áll arra, hogy nagy mennyiségben állítson elő fegyvereket az Észak-Koreából érkező állandó fenyegetésekkel szemben.
„Dél-Korea egyike azon kevés országnak a világon, amely olyan fegyvergyártási kapacitással rendelkezik, amely képes kielégíteni a jelenlegi zavaros geopolitikai helyzetben lévő országok növekvő igényeit” – mondta Kim Mi-jung, a Korea Institute for Industrial Economics and Trade (KIET) vezető kutatója a South China Morning Postnak.
Az SBS TV egy jól értesült ipari forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a Korea Aerospace Industries Ltd. képviselője, a szuperszonikus FA–50-es repülőgép fejlesztője kedden Lengyelországba utazott, hogy a héten aláírja a 48 darab repülőgép mintegy hárommilliárd dollárért történő exportjáról szóló szerződést.
A Lengyelországgal kötött üzlet „az FA–50-es repülőgépek exportját tekintve a legnagyobb lesz az ország történelmében” – idézték a forrást.
A KAI szóvivője nem kívánt nyilatkozni a megállapodások aláírásáig – amelyre az SBS TV szerint a hét végéig sor kerülhet. A KAI várhatóan már a jövő héten aláír egy külön szerződést Malajziával 18 FA–50-es exportjáról egymilliárd dollár értékben – közölte az SBS TV. A beszámoló szerint a KAI az exportálandó FA–50-eseket levegő-levegő rakétákkal és a lokalizált AESA (Active electronically scanned array) radarral kívánja felszerelni, amely egyszerre több célpontot is észlel.
A KAI T–50-es kiképzőgépének repülőgépvázán alapuló, harcászati adatfeldolgozó és önvédelmi rendszerekkel, valamint precíziós irányított fegyverekkel felszerelt FA–50-es 2013 óta áll hadrendben és üzemel a dél-koreai légierőnél.
A KAI a KF–21-es lopakodó vadászgép fejlesztője is, amely jelenleg repülési tesztek alatt áll, és a Fülöp-szigeteki hírügynökség szerint a Fülöp-szigeteki légierő is szemügyre vette, mint lehetséges pályázót a többfeladatú vadászgép projektjéhez.
Dél-Korea is belép az „ötödik generációba”
Július 19-én végrehajtotta első repülését a Korea Aerospace Industries KF–21 Boramae lopakodó vadászgépe, ami jelentős mérföldkő a dél-koreai védelmi ágazat számára, és Kína, Oroszország és az Egyesült Államok után az első ország, amely képes lopakodó vadászgépet gyártani. A jelenlegi változat ugyanakkor csak külső fegyverzetet tud hordozni, ami csökkenti a lopakodós képességet, így egyelőre nem minősíthető ötödik generációsnak, ezt a hiányosságot viszont minden bizonnyal kifogja küszöbölni a block 2 változat, amely már rendelkezni fog belső fegyvertárral. A KF–21 ugyanakkor már így előrébb áll lopakodó képességben, mint a rivális „4+ generációs” harci gépek. A KF–21-es várhatóan 2026-ban kerül sorozatgyártásba, és két éven belül legalább 40 darabot, 2032-ig pedig 120 darabot terveznek leszállítani. A dél-koreai légierő mérete lehetővé teszi, hogy nagyszámú vadászgépet tudjon felvenni a nagyobb programokból, és így a KF–21 exportsikerek nélkül is életképes lesz. Ráadásul Dél-Korea az Egyesült Államoktól is vásárol F–35-ös típusú repülőgépeket, ezzel Dél-Korea azon kevés országok egyike lesz a világon, amely két különálló ötödik generációs vadászgép osztályt állít hadrendbe. A KF–21-es várhatóan jobban manőverezhető, kevesebb karbantartási költséggel fog rendelkezni, ugyanakkor némileg rosszabb lopakodó lehet, mint amerikai riválisa. A KF–21 potenciálisan Dél-Koreát a világ legnagyobb lopakodó vadászgép-üzemeltetőjévé teheti Kínán és az Egyesült Államokon kívül. Ezzel szemben a rivális indiai és még inkább a rivális török, illetve iráni program jövője továbbra is erősen kérdéses.
A 48 FA–50-es sugárhajtású vadászgép Lengyelországba történő exportjáról szóló közelgő üzletet a júliusban bejelentett keretszerződések alapján tervezték, amelyek révén Varsó 980 K2–es harckocsi és 648 K9-es önjáró löveg beszerzésére is kötelezettséget vállalt Dél-Koreától.
A szerződések potenciálisan akár 25 billió won (18 milliárd dollár) értékűek is lehetnek, ami a varsói védelmi minisztérium szerint Lengyelország egyik „legfontosabb és legnagyobb” védelmi megrendelése lehet.
A múlt hónapban a Hyundai Rotem Co. és a Hanwha Defense 5,76 milliárd dollár értékű szerződést írt alá a varsói fegyverkezési ügynökséggel 180 K2 harckocsi és 212 K9 „Thunder” önjáró löveg kezdeti szállításáról. A fegyvereket mostantól 2026-ig szállítják.
A lengyelországi megrendelések a legjelentősebbek a Dél-Koreának idén odaítélt nagyszabású fegyverbeszerzési szerződések sorában, amelynek teljes fegyverexportja 2022-ben valószínűleg meghaladja a tízmilliárd dollárt, szemben a tavalyi hétmilliárd dollárral.
Az év elején a LIG Nex1 3,5 milliárd dollár értékű fegyverexport-szerződést írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel a Cheongung II elfogó rakétáról.
Decemberben a Hanwha Defense szerződést írt alá 30 darab K9–es önjáró löveg szállításáról Ausztráliának egytrillió won (718 millió USD) értékben, februárban pedig Egyiptommal kötött szerződést kéttrillió won (1,44 milliárd USD) értékű K9-es önjáró löveg szállításáról.
A 155 mm-es K9 önjáró lövegeket, amelyeket egy 2010-es határ menti összecsapás során észak-koreai katonai előőrsök lövésére használtak, Lengyelország és Egyiptom mellett már Törökország, India, Finnország, Norvégia, Észtország és Ausztrália is megvásárolta.
A Hanwha Defense azt is reméli, hogy kiválasztják az elsőbbségi ajánlattevőnek, aki mintegy 400 új generációs gyalogsági harcjárművet szállít Ausztráliának.
Az export felfutásán felbátorodva Yoon Suk-yeol elnök a múlt hónapban, hivatalban töltött 100. napja alkalmából tartott beszédében azt mondta, hogy a kormány segíteni fogja az ország fegyveriparát, hogy a világ negyedik legnagyobb exportőrévé váljon.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint Dél-Korea 2017 és 2021 között 2,8 százalékos részesedéssel a nyolcadik legnagyobb globális fegyverexportőr volt. Szöul exportja az ötéves időszakban 177 százalékkal ugrott meg az előző öt évhez képest.
A lista élén az Egyesült Államok állt 39 százalékos részesedéssel, amelyet Oroszország követett 19 százalékkal, majd Franciaország 11 százalékkal. Kína 4,6 százalékkal a negyedik helyen állt.
Bajban Európa „szupervadászgépe"
A Franciaország, Németország és Spanyolország által közösen fejlesztett leendő európai szuperhadjárat 2050 előtt valószínűleg nem jelenik meg. A három ország (Franciaország - Németország - Spanyolország) által közösen fejlesztett jövőbeli európai vadászgép (FCAS vadászgép), más néven Future Air Combat System, minden bizonnyal nem fog repülni 250 előtt. Eredetileg 2035 és 2040 között várták az FCAS vadászgépet. A tagállamok közötti nézeteltérések azonban drasztikusan megváltoztatták a fejlesztési és gyártási terveket. Németország és Franciaország nem tudott megegyezni az egyes országok szerepéről, valamint nem tudták megosztani a munkaerőt a francia Dassault csoport és a német Airbus között. Valamint a három ország közül „Németország az a tag, amelyik gyakran zavaros döntéseket hoz" egy "titkos francia forrástól" szerint – írta a Military Cognizance portál. Eric Trappier úr - a Dassault vezérigazgatója - többször is elmondta, hogy nézeteltérések vannak a programban. Ennek megfelelően a 2040-es év megvalósíthatatlan határidő, helyette a 2050-es év lehet a reális. Az FCAS vadászgép várhatóan a meglévő európai vadászgépeket, köztük az Eurofighter és a Rafale-t váltja majd le, versenyeznie kell az amerikai F-35-ös vadászgéppel, és felül kell múlnia az orosz Szu-57-es vagy Szu-75-öst. A Dassault csoport nagyobb elszámoltathatóságot és gyártási kvótákat akart. Míg a Németország által képviselt Airbus bizalmatlan és gyanakvó. "Egyszerűen arra kérjük a németeket, hogy higgyenek a vezetésünkben" – mondta Trappier úr tavaly júliusban. Az Airbus azonban nem hátrált meg, nem egyezett bele abba, hogy a francia konszern velük való egyeztetés nélkül irányítsa a leendő vadászgép „repülési és lopakodási fejlesztését". „Az Airbus nem rendelkezik annyi tapasztalattal a vadászgépek terén, mint a Dassault, de mi vagyunk a fő partner" - mondta Michael Schellhorn, az Airbus vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a franciák "aláássák az együttműködés és a tisztelet szellemét." Meglepő módon úgy tűnik, hogy a projekt tagjai közül eddig csak Spanyolország nem okozott problémát az FCAS számára.
