Külföld

Brüsszel az elhibázott szankciókkal behozta a háború gazdasági hatásait Európába

Brüsszel az elhibázott szankciókkal behozta a háború gazdasági hatásait Európába – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója egy franciaországi konferencián a központ által az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint.

Brüsszel az elhibázott szankciókkal behozta a háború gazdasági hatásait Európába
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója
Fotó: Facebook

Szánthó Miklós Montpellier-ben, az Identitás és Demokrácia (ID) európai konzervatív pártcsalád Európai Unió: a föderalizmustól az imperializmusig című rendezvényén elhangzott felszólalásában aláhúzta: „Elítéljük az orosz agressziót, és kiállunk Ukrajna mellett. De egy szankció lényege, hogy a másik félnek nagyobb kárt okozzon, mint annak, aki kiveti. Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett intézkedések az uniónak okoznak nagyobb kárt, sőt, meg is roppanthatják az EU-t. Ezekkel a szankciókkal a brüsszeli elit lényegében importálta a háború gazdasági hatásait Európába.”

Az Alapjogokért Központ főigazgatója kiemelte, hogy a föderalisták ismét saját hatalmuk kiterjesztésével vannak elfoglalva, ahelyett, hogy a válságot kezelnék. „Két nagy veszélyt látok a balliberális oldal részéről. Az egyik »a döntéshozatal kiszervezése« helyi, tagállami szintről brüsszeli szintre. A baloldal minden ponton az EU hatáskörének bővítését és a tagországok hatáskörének korlátozását szeretné elérni” – fogalmazott.

Szánthó Miklós hozzátette: „Az uniós szerződések által egyértelműen és kifejezetten a tagállamok számára fenntartott kompetenciákat igyekeznek elvenni, legyen szó migrációról, család- és gyermekvédelemről, vagy ma már akár az energiabiztonságról.”

Kiemelte: „A másik veszély, hogy – a lopakodó jogalkotás segítségével – ideológiai keresztes hadjáratot folytatnak, és a progresszív értékeiket semlegesnek és egyetemesnek akarják beállítani.”

A főigazgató úgy vélekedett a hazánk és Lengyelország elleni politikai támadások is ennek a folyamatnak a részeként értelmezhetők. „Mindenki számára világos, hogy a jobboldali európai kormányok elleni támadások világnézeti különbségekre vezethetők vissza, melyeket próbálnak jogi köntösbe bújtatni. De mindig kiderül, hogy a jogállamiság vagy demokrácia alatt ideológiai tartalmat értenek: szerintük egy demokráciának liberálisnak kell lennie, különben az nem is demokrácia” – húzta alá.

A válságból kivezető út egybevág a posztmodern baloldal átfogó támadásának kivédésével, ugyanis – mint Szánthó fogalmazott – „egy erős Európa erős tagállamokat, nem erős Brüsszelt feltételez”, majd hozzátette, „ahhoz, hogy ezt elérjük, egyrészt vissza kell vezetnünk Európát az Isten, Haza, Család hármas értékéhez, másrészt azon kell dolgoznunk, hogy valóra váljon a liberálisok rémálma, a nemzeti, konzervatív erők hatékony nemzetközi együttműködése”.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója kétoldalú találkozón vett részt Jean Paul Garraud-val, a Nemzeti Tömörülés EP-képviselőjével, aki a „Gwendoline-jelentés” szerdai vitáján is kiállt Magyarország mellett, és „megvédte hazánkat az alaptalan vádaktól” – írták. Szánthó Miklós továbbá egyeztetést folytatott Thibault Francois-val is, a Nemzeti Tömörülés parlamenti képviselőjével, Marine Le Pen pártelnök tanácsadójával és Hervé Juvinnel, az ID pártalapítványának vezetőjével is – tudatta közleményben az Alapjogokért Központ.
 

Kapcsolódó írásaink