Külföld

Lavrov: Moszkva nem zárkózik el a Kijevvel való tárgyalásoktól

Oroszország nem zárkózik el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, „azoknak viszont, aki elzárkóznak, meg kell érteniük, hogy minél jobban elhúzzák ezt a folyamatot, annál nehezebb lesz megállapodni” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorában vasárnap.

Lavrov: Moszkva nem zárkózik el a Kijevvel való tárgyalásoktól
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere
Fotó: AFP

Lavrov azt állította, hogy a Nyugat azért igyekszik távol tartani az orosz küldöttségeket a nemzetközi tanácskozásoktól, mert „fél az egyenes párbeszédtől”. Elmondta, hogy az orosz küldöttség még mindig nem kapta meg az amerikai vízumokat ahhoz, hogy részt vehessen az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő, 77. ülésszakán.

Kuleba: Putyinnal a tárgyalások legjobb színtere a csatatér

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben egy francia lapnak kommentálta Emmanuel Macron francia elnök felhívását arra, hogy Kijev "tartsa nyitva" a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: Putyinnal a tárgyalások legjobb színtere a csatatér.

"Macron elnöknek joga van eldönteni, kivel beszél. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a Putyinnal való megbeszélések legjobb helye a csatatér" - fogalmazott Kuleba. Szerinte az orosz elnökkel folytatott telefonos megbeszélések nem hoznak eredményt. "Nincs értelme, mert hazug, és azt hiszem, hogy Emmanuel Macron tudja ezt. Emlékszem, milyen rendkívüli erőfeszítéseket tett a háború előtt a konfliktus megelőzése érdekében. Semmi sem utal arra, hogy Putyin azóta meggondolta volna magát, vagy készen állna a tárgyalásokra" - fejtette ki az ukrán miniszter.

Kuleba ugyanakkor egyetértett a francia elnökkel abban, hogy  Ukrajna "a megfelelő időben" tárgyalások útján békét köthet Oroszországgal. "Bármely háború diplomáciával végződik. De még meg kell látnunk, milyen feltételekkel közelítjük meg ezt a pillanatot: győztesként vagy vesztesként, mert ez számít. Mi a győztes pozíciójában akarunk tárgyalóasztalhoz ülni, és ez a csatatéren dől el" - mondta.

Moszkva az ukrán veszteségeket listázza

Az ukrán hadsereg vesztesége a harkivi északi és mikolajivi-Krivij Rih-i déli frontszakaszon szeptember 6–10. között meghaladta a négyezer halottat és nyolcezer sebesültet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy vasárnap a hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Harkiv megyében az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel támadott ukrán katonai célpontokat. Emellett a donyecki régióban, Krasznoarmijszk vasútállomásánál Iszkander rakéták mértek csapást kirakodás közben az ukrán 28. gépesített lövészdandárra. A RIA Novosztyi ukrán forrásokra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el.

Konasenkov szerint az orosz harcászati légierő, valamint tüzérségi és rakétacsapatok az elmúlt egy nap alatt nyolc ukrán vezetésipontra, 43 tüzérségi egységre, 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy célfelderítő és -követő radarállomást Mikolajiv megyében. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi–8-as helikoptert, négy drónt, két Tocska-U ballisztikus és két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők 12, valamint kilenc lövedékét.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 153 helikoptert, 1933 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4883 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 831 rakéta-sorozatvetőt, 3378 tüzérségi löveget és aknavető eszközt, valamint 5469 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.

Konasenkov azzal vádolta meg Kijevet, hogy az orosz fegyveres erők által „felszabadított” területen kialakult helyzet destabilizálása és a polgári lakosság szenvedésének fokozása érdekében folytatja az energetikai infrastruktúra szándékos támadását. Szeptember elseje óta a zaporizzsjai atomerőmű és Enerhodar város területét az ukrán erők 26 alkalommal vették tüzérségi tűz alá, kétszer is megszakítva a város áramellátását, közölte az orosz katonai vezető.

A szakadár Donyecki Népköztársaság területén az ukrán tüzérség 22 áramellátó létesítményre mért ismételt csapásokat – mondta. Emlékeztetett rá, hogy szeptember 1-jén a Donyecki Szénenergetikai Vállalat három bányáját lőtték, ahol több tucat bányász rekedt a föld alatt az áramkimaradás miatt.

Szombaton Donyeck Petrovszkij kerületben 19 transzformátorállomás áramellátása szakadt meg ukrán belövések miatt, ameynek következtében több mint 1600 polgári létesítmény maradt áram nélkül.

A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint szombaton Az ihlet percei című előadással megkezdte 145. évadját a Mariupoli Drámaszínház. Mivel a színház épülete a háborúban erősen megrongálódott, az előadást egy másik helyszínen tartották meg. Az első előadást az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros „náci megszállás alól való felszabadulásának” szentelték.

Kapcsolódó írásaink