Külföld
Újra nő a feszültség Irán és Azerbajdzsán között

Újra kiéleződhet a feszültség Azerbajdzsán és Irán között, mivel az azerbajdzsáni médiában több vezércikk is felszólította – a caliber, valamint a Haqqin hírügynökségek oldalán – az Észak-Iránban élő etnikai azerieket, hogy próbáljanak meg elszakadni Irántól, miközben iráni tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a két ország közötti kapcsolatokat külföldi próbálkozások akarják megzavarni.
Mindkét cikk a török kormányhoz kötődő török Yeni Safak hírportál jelentését idézte, amely szerint egy Ebulfezl Zuhtevend nevű volt iráni diplomata hangfelvételeken „botrányos kijelentéseket” tett Törökországról és Azerbajdzsánról.
Az állítólagos hangfelvételen Zuhtevend aggodalmát fejezte ki a Zangezur-folyosó létrehozására irányuló kísérletek miatt, amely összekötné Azerbajdzsánt az Azerbajdzsán által ellenőrzött, Nakhchivan nevű régióval.
A „Zangezur-folyosó” egy olyan közlekedési folyosó koncepciója, amelynek megvalósulása esetén Azerbajdzsán örmény ellenőrzőpontok nélkül, Örményország Szüunik tartományán keresztül akadálytalanul juthatna el a Nahcsiváni Autonóm Köztársaságba, tágabb értelemben pedig egy olyan geopolitikai folyosóé, amely összekötné Törökországot a török világ többi részével, így „egyesítve azt”. Az elképzelést Azerbajdzsán és Törökország a 2020-as hegyi-karabahi háború vége óta egyre inkább támogatja, míg Örményország folyamatosan tiltakozik ellene, azt állítva, hogy a „folyosó logikája” eltér a háború végén háromoldalúan aláírt tűzszüneti nyilatkozattól, és hogy ez egyfajta propaganda.
„A törökök el akarják foglalni Zangezurt is. El akarják vágni az Örményországgal való néhány kilométeres határunkat is. Khamenei megtette a szükséges figyelmeztetést ezzel kapcsolatban. De a törökök nem törődnek ezekkel a kérdésekkel” – mondta Zuhtevend a Yeni Safak szerint.
„A Dél-Kaukázus a mi civilizációs területünk. Észak- és Dél-Oszétia népe iráni származású. Azerbajdzsán szörnyű jelenség és potenciális fenyegetés számunkra. (...) Az örmények Irán szövetségesei” – tette hozzá Zuhtevend az állítólagos felvételeken.
A Yeni Safak jelentését idéző azerbajdzsáni cikkek felháborodásukat fejezték ki az állítólagos megjegyzések miatt.
A Haqqin – az Eurasianet szerint az azeri biztonsági szolgálathoz kötődő – cikke azt állította, hogy az állítólagos felvételek „az iráni nacionalizmus és a nagyperzsa sovinizmus valódi céljait mutatják, amely egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az iráni politikai elit körében”.
A Caliber hírportál – amely az Eurasianet szerint az azerbajdzsáni elnöki adminisztrációhoz kötődik – óva intette Iránt attól, hogy „a tűzzel játsszon”, vagyis az észak-iráni Tabriz térségében élő azerbajdzsáni etnikumú lakossággal.
A megjelent cikkek ellenére az azerbajdzsáni tisztviselők hangsúlyozták, hogy a kapcsolatok Iránnal továbbra is erősek.
„Az Azerbajdzsán és Irán közötti kapcsolataink jók és fejlődnek – mondta vasárnap Azerbajdzsán iráni nagykövete, Ali Alizadeh. – Egyes erők azonban aggódnak a jó kapcsolataink miatt, és megpróbálnak nézeteltéréseket szítani a két ország között, ártani országaink barátságának és testvériségének.”
Shahin Mustafajev azerbajdzsáni miniszterelnök-helyettes találkozott Seyyed Abbas Mousavi iráni azerbajdzsáni nagykövettel, és az azerbajdzsáni és iráni jelentések szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról és együttműködési kérdésekről tárgyalt.
Muszavi a közelmúltban azt is kijelentette, hogy „Irán nem ellenzi a Zangezur-folyosó létrehozását”, hozzátéve, hogy egy ilyen folyosó az Örményország és Azerbajdzsán közötti döntéstől függ.
„A mi elveink szerint egy ország nem befolyásolhatja egy másik ország nemzeti érdekeit, beleértve a szomszédait is” – mondta Muszavi a Fars iráni hírügynökség szerint.
Irán, Azerbajdzsán és Oroszország tisztviselői várhatóan háromoldalú találkozót is tartanak a három ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében – írta a Tehran Times.
Ahmad Vahidi iráni belügyminiszter az iráni média szerint az azerbajdzsáni főügyésszel folytatott találkozóján azt állította, hogy egy „harmadik fél” megpróbál „félreértést kelteni, ami nem áll sem Azerbajdzsán, sem Irán érdekében”.
Az azeri–iráni kapcsolatok már tavaly romlásnak indultak, amikor Azerbajdzsán bírságokkal és letartóztatásokkal kezdett iráni teherautókat célba venni, Irán pedig katonai erőket vezényelt a határra, és figyelmeztetett a határai közelében erősödő izraeli befolyásra.