Nem találták a közös nevezőt Bosznia-Hercegovina ügyében

A török elnök, aki boszniai és szerbiai vizit után érkezett egynapos hivatalos látogatásra Horvátországba, megismételte két nappal korábbi szarajevói kijelentését, miszerint a bosnyák, a szerb és a horvát vezetőknek kell megállapodniuk Bosznia-Hercegovina választási reformjáról. A horvát elnök ezzel szemben úgy véli: a változtatásokat a nemzetközi közösség főképviselőjének kell előírnia.

Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.

Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy ott milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer nekik igazságtalan hátrányt okoz. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok.

Milanovic kiemelte: hisz a török elnök jó szándékában Bosznia-Hercegovinát illetően, de szerinte nincs kellő ismerete az ottani állapotokról, ezért többet kell beszélni a helyzetről.

A horvát elnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Törökország és Horvátország kapcsolatai jók. Recep Tayyip Erdogan nagy delegációval érkezett, és Ankara kiállt Zágráb mellett, amikor annak nagy szüksége volt rá – utalt Milanovic a honvédő háborúra.

A két elnök a gazdasági együttműködésről is tárgyalt. Milanovic szerint Horvátország és Törökország között nem elég nagy volumenű az árucsere, de optimizmusának adott hangot a növekedést illetően, utalva arra, hogy Törökország többet exportál Horvátországba.

A török elnök hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy az év végére a Törökország és Horvátország közötti árucsere-forgalom eléri az egymilliárd dollárt, és ez az összeg később megduplázódik.

Emlékeztetett arra, hogy török cégek építették meg az első horvát geotermikus erőművet, a Kapronca és Kőrös (Koprivnica és Krizevci) városok közötti vasútvonalat, és jelenleg a horvát külügyminisztérium épületének felújításán is ők dolgoznak.

A közös sajtótájékoztatót követően a török és a horvát elnök a közép-horvátországi Sziszekre látogatott, ahol közösen megnyitották az Iszlám Kulturális Központot. Az intézmény Recep Tayyip Erdogan nevét viseli, mert nagyrészt Ankara finanszírozta a felépítését. Sziszek-Monoszló megyében az utolsó népszámlálási adatok szerint 4140 muszlim él, többségükben a szomszédos Bosznia-Hercegovinából települtek át. A központ 50,9 millió kunába (2,6 milliárd forint) került, és egy dzsámi is helyet kapott benne.