Külföld
Aggasztó adatokat tett közzé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
Észak-Korea és Irán esetében is komoly kérdések merülhetnek fel
Komoly aggályokkal tekint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Észak-Korea nukleáris programjára – derül ki a szervezet szerdán ismertetett éves jelentéséből. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója már júniusban felhívta a figyelmet arra, hogy elkezdték megépíteni a jongbjoni nukleáris létesítmény kulcsfontosságú részeit.
Az ENSZ-szankciókkal sújtott állam az idén több rakétakísérletet is végrehajtott, elemzők mindemellett attól tartanak, hogy Phenjan öt év után újraindítja az atomfegyverek tesztelését is.
„Az atomkísérleti telephely újranyitása rendkívül aggasztó, csakúgy, mint a (jongbjoni) centrifugális dúsító létesítmény, az öt megawattos reaktor és egyéb létesítmények további üzemeltetése” – emeli ki a dokumentum.
Grossi felszólította a kommunista államot, hogy tartsa magát a BT határozataihoz, működjön együtt az atomsorompó-egyezmény (NPT) betartásán őrködő NAÜ-vel, és rendezze a még nyitott kérdéseket, különös tekintettel azokra, amelyek 2009 után merültek fel, vagyis amikor az ügynökség ellenőreit kiutasították az országból.
Ugyancsak aggályosnak tartja a NAÜ, hogy Iránban jelentősen meghaladja az atombomba gyártásához szükséges mennyiséget a 60 százalékra dúsított uránkészlet, amely továbbdúsítás esetén atomfegyver előállítására is alkalmas lehet.
Az Irán birtokában lévő urán mennyisége becslések szerint 12,5 kilogrammról 55,6 kilogrammra nőtt a NAÜ által május 30-án kibocsátott negyedéves jelentés óta – áll a tagállamokhoz intézett jelentésben, amelynek egy-egy példánya a Reuters brit és a dpa német hírügynökség birtokába került. Szakértők szerint mintegy 50 kilogramm, 90 százalékosra dúsított urán elegendő az atombomba előállításához.
A Rafael Grossi által a tagállamoknak elküldött jelentésben a főigazgató rámutat: a NAÜ három hónapja nem tudja ellenőrizni az új urándúsító centrifugák termelését, miután az iráni hatóságok júniusban eltávolították a megfigyelő kamerákat.
„A NAÜ nincs olyan helyzetben, hogy biztosítékot adjon azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogram kizárólag békés célokat szolgál” – áll a második jelentésben, vagyis amíg Irán nem ad magyarázatot arra, hogyan került az urán a három iráni létesítménybe, a NAÜ nem garantálhatja, hogy az uránt nem atomfegyver készítésére használták fel.
