Előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Kazahsztánban

Tokajev elképzelése szerint ősszel tartanák az elnökválasztást az eredetileg tervezett 2024-es dátum helyett. Az elnök a parlamentben arra is javaslatot tett, hogy egy államfő ezentúl csak egy hétéves ciklust tölthessen be, és utána ne lehessen újraválasztani. Az eddig szabályozás szerint Kazahsztánban öt évre választottak elnököt, akit egymás után legfeljebb kétszer lehetett újraválasztani.

Az előrehozott parlamenti választásokat 2023 első félévében tartanák a tervek szerint Kazahsztánban.

Tokajev szerint ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy „megerősítsék az állam szerkezetét és a reformok bevezetését".

Januárban súlyos politikai válság rázta meg a közép-ázsiai országot, zavargások törtek ki az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz hatósági árának megemelése miatt, és az összecsapásokban legalább 230 ember meghalt. Az elégedetlenséget az államfő csak külső, orosz segítséggel tudta megfékezni.

Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő 1990-től tekintélyelvű rendszert tartott fenn 2019-ig, amikor átadta a hatalmat Tokajevnek. A hatalom átadása után is megtartott azonban egy sor kulcsfontosságú tisztséget saját maga és a rokonai számára. Megfigyelők szerint Tokajev és a Nazarbajev klánja közötti hatalmi harc lehetett a zavargások hátterében, amelynek azonban a pontos mozgatórugóit máig csak találgatni lehet.

Júniusban népszavazáson hagytak jóvá alkotmányos reformot, amivel a 30 évig tartó Nazarbajev-korszakot akarták lezárni.