Donald Trump mintájára Bolsonarót is ellehetetlenítenék

A brazil szövetségi rendőrség a héten felhatalmazást kért az ország szövetségi legfelsőbb bíróságától, hogy hivatalosan vádat emeljen Jair Bolsonaro elnök ellen a koronavírussal kapcsolatban tett kijelentései miatt, azzal vádolva Bolsonarót, hogy hamis információkat terjesztett a koronavírus elleni vakcinákról, és hogy lebeszélte a polgárokat a maszk használatáról.

Nem véletlen, hogy a vádemelésre való felkérés épp a hivatalos elnökválasztási kampányszezon kezdőhetében került sor, amelyben Bolsonaro kampányának egyik fő eleme a koronavírus elleni zárlatok ellenzése az emberek megélhetésének védelmének érdekében.

Az sem véletlen, hogy a vizsgálatot épp Omar Abdel Aziz brazil szenátor kérésére indítottak, aki a szenátus COVID–CPI nevű törvényhozási bizottságának elnöke volt, és aki a Szociáldemokrata Párt egyik alapítója, amely alapítását Lula is lelkesen támogatta, hogy ezzel szívjanak el választókat a brazil közép- és jobboldaltól.

A brazil elnök kijelentéseit vizsgáló bizottság kilenc büntetőjogi vádat javasolt Bolsonaro ellen a koronavírus-járvány kezelése miatt, „emberiség elleni bűncselekmények” elkövetésével vádolva őt. A kilenc vádpontból ötöt július 27-én a brazil ügyészség elvetett.

A rendőrség Bolsonaro elleni vádjainak középpontjában egy videó áll, amelyben az elnök állítólag azt állította, hogy összefüggés van a koronavírus elleni vakcinák és az AIDS kialakulásának kockázata között. A videót a Facebook és a YouTube is törölte röviddel a közzététele után, a YouTube pedig ideiglenesen felfüggesztette Bolsonaro fiókját. Az elnök viszont egy interjúban rámutatott arra, hogy nem ő találta ki a kapcsolatot a koronavírus elleni vakcinák és az AIDS kezelésének egyes komplikációi között, hanem ezt az Exame Magazine által közzétett információkra alapozta. Amint kiderült, valóban létezik egy ilyen szakmai tanulmány.

A szövetségi rendőrség szerint viszont Bolsonaro szavai arra ösztönözték a polgárokat, hogy ne tartsák be a koronavírus elleni védőoltásra vonatkozó egészségügyi normákat, ezért cselekedete kimeríti az álhírterjesztés és a nem létező veszély bejelentésének bűncselekményét, amelyért a dél-amerikai országban háromtól hat hónapig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés jár.

Bolsonaro nem titkolta a védőmaszkok hatékonyságával kapcsolatos kételyeit sem, amit szintén a szemére vetnek ellenzői. A politikus ellenben sok támogatót szerzett azzal, hogy elutasította a gazdasági folyamatokat megbénító, hosszú zárlatokat, és hagyta, hogy a polgárok maguk döntsék el, milyen mértékben korlátozzák saját tevékenységüket a járvány terjedése mentén. Az országot a koronavírus nagyon keményen sújtotta, több mint félmillió halálos áldozatot hagyva maga mögött. A baloldali világsajtó ezt buzgón ki is használta Bolsonaro személyének aláásására.

Azon viszont kevésbé ütköznek meg ugyanezek a sajtótermékek, hogy a szocialista munkáspárti kihívója egy korrupcióért jogerősen elítélt politikus. Lula exelnök azután indulhatott újra az elnökválasztáson, hogy a brazil legfelsőbb bíróság 2021-ben hatályon kívül helyezte a korrupciós ügyei miatt ellene hozott többszörös ítéletet. A baloldali politikus, akinek botránylajstroma rendkívül hosszú, többek közt politikai menedékjogot adott egy Olaszországban körözött terroristának, tagadta, hogy tudomása lett volna kormánya minisztereinek tömeges korrupciós ügyeiről, emellett a volt elnököt elítélték 1,2 millió dollár kenőpénz elfogadásáért is egy brazil olajvállalattól.

A Bolsonaro ellen indult rendőri és ügyészségi kampány, függetlenül attól, hogy mennyire megalapozott vagy sem, sokban hasonlít a Donald Trump ellen indított kivizsgálások módszerére és időzítésére. Trump esetében ugyan a radikális baloldalra sodródott Demokrata Párt eddig nem járt áttörő sikerrel a volt elnök újraválasztási esélyeinek aláásásában, Brazíliában viszont a Lula mintegy tíz százalékkal vezet jobboldali ellenfelével szemben mindössze másfél hónappal a választások előtt. Bolsonaro már jelezte, hogy a választások végeredményét, bármi legyen is az, elfogadja, de támogatói között kevesen kételkednek abban, hogy a jelenlegi ügyészségi kivizsgálások mögött politikai érdekek állhatnak.