Egyre több brüsszeli vezető válik zöldmozgalmárból bányalobbistává

A Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője úgy fogalmazott: a nyersanyagkitermelés évek óta mostohagyerek az európai politikában. Brüsszel saját kutatóintézetének új jelentése alapján, valamennyi nagyrégió közül az EU-ban ruháznak be legkevesebbet a bányászati tevékenységekbe, ezért a közösség potenciális erőforrásai nincsenek feltárva, a tartalékokra vonatkozó adatok pedig homályosak.

Kiemelte: az alacsony aktivitás azonban nem véletlen, hiszen aki korábban nyersanyag-kitermeléssel próbálkozott, kemény fába vágta a fejszéjét. A portugál Barroso bánya például, ami az EU legnagyobb lítium-előállítási potenciáljával kecsegtet régóta nem kapja meg az engedélyeket és a jelenlegi állás szerint is legkorábban 2026-ban kezdheti meg a működést. Ma Európa a világ Lítium-ion celláinak mindössze egy százalékát állítja elő, szemben például Kína 66 százalékos részesedésével. A bányászati tevékenység megfojtása nem a véletlen műve, hanem tudatos politika eredménye - magyarázta a szakértő.

Thierry Breton, az EU belső piacáért felelős biztos szó szerint úgy fogalmazott: „szívesebben importálunk harmadik országokból és szemet hunyunk az ottani környezeti és társadalmi hatások fölött, nem beszélve az import szénlábnyomáról.”

Eddig az európai politikai elit magától értetődőnek tekintette, hogy a fejlődő világ mindig olcsón biztosítja majd a nagyszabású klímavédelmi ambícióinak eléréséhez szükséges nyersanyagokat.

Hortay Olivér szerint ez egyáltalán nem lesz mindig így, hiszen szerinte, ha az EU komolyan gondolja például az elektromos közlekedésre vonatkozó céljait, akkor lítiumból hatvanszor annyira lesz szüksége 2050-re, mint amennyit jelenleg felhasznál. A fejlődő világra pedig egyre korlátozottabban támaszkodhat. Az EU tehát két szék között a padlóra eshet - tette hozzá. 

Beszélt még arról is, miszerint a nyersanyaghiány éppen azokat az új energetikai beruházásokat gátolhatja a jövőben, amikkel Brüsszel a korábban leépített hagyományos kapacitásokat helyettesítené. Azokat, amiknek hiánya mostanra energiaválságot okozott. Brüsszel jelenleg egy új nyersanyagtörvényen dolgozik, ami a környezetvédelmi szabályok enyhítésével ösztönözné a belföldi kitermelést.

Amellett, hogy a fordulat nyílt beismerése az elmúlt évtizedek hibás gyakorlatának, félő, hogy az EU az USA-hoz hasonlóan átesik a ló túloldalára és az észszerű környezetvédelmi szempontok felszámolásával az egyik szélsőséges csapdából egy másikba sodródik - hangsúlyozta a szakértő, majd hozzátette: az amerikai és az európai fordulat fő tanulsága, hogy érdemes előbb célozni és csak azután lőni. Ha a politikai elit úgy próbálja meg drasztikusan átalakítani az energiarendszert, hogy annak feltételeit nem képes biztosítani, azzal könnyen nagyobb káoszt idézhet elő, mintha semmit sem csinált volna.