Külföld

Csák János: Az emberi jók biztosításához a kultúrán keresztül vezet az út

Kolozsváron ünnepi szertartás keretében áldották meg szombat délelőtt az EU, a magyar és a román állam támogatásával felújított Szent Mihály-plébániatemplomot, mely Mátyás király mellette álló szoborcsoportjával együtt a város jelképének számít.

Csák János: Az emberi jók biztosításához a kultúrán keresztül vezet az út
Résztvevők a felújított kolozsvári Szent Mihály-templom megáldásán
Fotó: MTI/Kiss Gábor

A kívül-belül megújított templomot Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg, vörösmárványból épített új oltárát Miguel Maury Buendía pápai nuncius szentelte fel.

Kovács Gergely érsek prédikációjában a jeruzsálemi templom újraszenteléséről szóló ószövetségi igét idézve kijelentette: a zsidó ünnepnek a keresztények számára is van tanítása. „Ahol egyesek csak romokat látnak és a múltat siratják, ott is mindig van lehetőség az újrakezdésre. Bármi is történjék, Isten segítségével mindig van lehetőség az újrakezdésre” – mondta az érsek.

Megemlítette: a Szent Mihály-templom kiemelt jelentőséggel bír mind Erdély mind a főegyházmegye számára. Erdély második legnagyobb templomában csaknem ötven országgyűlést tartottak, itt választottak meg három erdélyi fejedelmet, 1939 februárjában itt szentelték püspökké Márton Áront, aki öt évvel később itt mondta el a zsidóüldözést elítélő híres beszédét.

Arra biztatta híveit, hogy ragaszkodjanak a templomhoz, mert az drága kincs és szent hely. Ne csak az elődök hitét ünnepeljék benne, hanem saját hitüket is. „Hitünk legyen erős, szilárd, mert csak arra tudunk jövőt építeni. Maradjon a templom az összetartozás helye. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindannyian a Szentlélek templomai vagyunk” – fogalmazott az érsek.

A hálaadó szentmise végén a magyar kormány képviseletében szóló Csák János kulturális és innovációs miniszter feladatnak tekintette „az emberi jók gyarapítását”. Úgy vélte: az emberi jók biztosításához a kultúrán keresztül vezet az út.

„A kultúra nélkül széthullik a közösség, mint a gyöngysor, amelyikből kihúzzák a selyemszálat. A gyöngyök szétszóródnak, és betemeti őket a por. Templomaink és az iskoláink az a selyemszál, amely nélkül a kultúránk darabjaira hullik” – fogalmazott a miniszter.

Jó példának tartotta a templom felújítását, melyhez a román és a magyar állam is hozzájárult, arra, hogy a két országnak vannak közös érdekei és közös ügyei. Azt kívánta, hogy találjanak minél több, a két nemzetet kölcsönösen gyarapító projektet.

„A szubszidiaritás ősi elvének jegyében bízzuk az iskolákat és templomokat azokra a közösségekre, amelyek benne élnek és dolgoznak. Ez a közös jövőnk záloga, így biztosíthatjuk minden a Kárpát-medencében élő közösség számára az emberi jogokat” – állapította meg.

Cseke Attila, a román kormány fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási minisztere köszöntésében felidézte: igazi összefogással újult meg a Szent Mihály-templom, hiszen az Európai Unió alapjaiból, a román és a magyar költségvetésből, a kolozsvári önkormányzat támogatásából és magánadományokból fedezték az építési költségeket. Fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi nemzedék hozzá tudott tenni ahhoz, amit az előző nemzedéktől kapott. Úgy vélte, a templom nemcsak a római katolikus híveké, hanem Erdélyé, Romániáé és az egész Kárpát-medencéé.

A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot 2018 márciusában zárták be a felújítási munkálatok miatt, és 2021 karácsonyán nyitották meg ismét az egyházi szertartások számára. A külső-belső felújítás csaknem hétmillió euróba került, amiből négymillió eurót az Európai Unió, közel kétmilliót pedig a magyar állam biztosított.

A gótikus templom építése a 14. század második felében kezdődött, és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
 

Kapcsolódó írásaink